Eljárás ismételt iratbetekintési kérelem esetén

Kérdés: Lehet-e a Kbt. 45. § (1) bekezdésére figyelemmel ismételt iratbetekintéssel élni abban az esetben, ha a kérelmező az összegzés megküldését követően egyszer már betekintett az iratokba a nyertes ajánlattevő árindokolása kapcsán, ezután pedig előzetes vitarendezési kérelemmel élt, melynek hatására az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében kiegészítő árindoklást kért a nyertes ajánlattevőtől? Jogszerű-e ilyen esetben az iratbetekintési kérelem ajánlatkérő általi elutasítása?
Részlet a válaszából: […] ...Alaptörvény hivatkozott cikkéhez fűzött indokolás szerint "Az Alaptörvény 28. cikke a bíróságok és közvetetten más közhatalmi szervek jogértelmezésére irányadó szabály, amely a jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan ad eligazítást, iránymutatást". Egyébként maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a megállapodás irányadó, és a jogszabályokra támaszkodó jogértelmezés számára akkor nyílik tér, ha a szerződés nem, vagy esetleg törvénybe ütköző módon szabályozza a jogutódlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...egyáltalán nem, határidőn túl, vagy nem megfelelően nyújtotta be. Az egyenlő bánásmód alapelvéből is fakadóan kialakult azon jogértelmezési gyakorlat, miszerint az ajánlatkérőt abban az esetben is hiánypótlási, illetve felvilágosításkérési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Iratbetekintés és tájékoztatási kötelezettség a Kbt.-ben

Kérdés: Az uniós irányelvekben nem látom azt a szigorú üzenetet, hogy az ajánlattevők tudomására kell hozni mindent, ami alapján megtudják, miért nem nyertek egy adott közbeszerzési eljárásban. Ezt csak a hazai szabályozás tartalmazza. Szükséges-e ez a tartalom a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint nem szükségszerűtlen a Kbt. 45. § (2) bekezdésének előírása, az következik a fenti irányelvi szabályból. Erre a jogértelmezésre erősít rá a korábbi irányelvi környezetben született T-339/10, T-532/10 egyesített ügy, ahol szintén utal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Szerződésteljesítés különleges feltételei

Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...átgondolatlan új szabály alkalmazása -előreláthatóan – az új alvállalkozó és külső erőforrás definícióval együtt,bizonytalan jogértelmezéshez és nehézkes ajánlattételhez fog vezetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...az összegszerűség kérdésében van-e, egyáltalán lehet-e helyehiánypótlásnak. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés – a döntőbizottságijogértelmezési gyakorlat miatt – egyértelműen nem válaszolható meg, az látszikcélszerűnek, ha az ajánlatkérő kifejezetten rögzíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Ajánlattevő szerződéskötési kötelezettsége az általa megjelölt alvállalkozóval

Kérdés: Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a nyertes ajánlattevőnek azt az alvállalkozót kell bevonnia a szerződés teljesítésébe, akit az ajánlatkérő felhívására ajánlatában nevesített, vagyis hogy a nevesítéssel a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötési kötelezettsége keletkezik az általa megjelölt, és a közbeszerzési érték tíz százalékát meghaladó mértékben bevonni kívánt alvállalkozó irányában? Mennyiben közelíthető meg ez a kérdés az ajánlati kötöttség irányából? Sérti-e az ajánlattevő ezzel ellentétes magatartása a Kbt. 304. §-ának (2) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a szerződés teljesítésére vonatkozó hivatkozott304. § (2) bekezdés értelmezésével közelíthető meg jól. A rendelkezés szerint:az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében – ha az ajánlatkérő afelhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.