FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá.Ugyanakkor szükséges megjegyezni, hogy jelenleg vannak jogértelmezési nehézségek, így néhány kérdés még tisztázásra vár. Ilyen például a képviseleti jog gyakorlása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...több mint egy éve szükséges együtt élni a járvány okozta helyzettel, így sokkal több körülmény előre láthatóvá válik a hazai jogértelmezés alapján. Erre számos példa közül a D. 458/2021. döntés mintaértékű, mivel egy jogszerűtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet a válaszából: […] ...regisztrációja nélkül is, mely véleményünk szerint továbbra is a 10. § (1) bekezdésébe fog ütközni. Álláspontunk szerint a jogértelmezési kérdés valójában az, hogy az EKR-ben a gazdasági szereplő rögzítése során elektronikus űrlapot tölt-e ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéses partnerek azonosságára, a szerződések tartalmára. A KH útmutatója tehát felfogásában liberális, és segíti az egységes jogértelmezés kialakulását, de az ajánlatkérők által vállalt kockázat csökkentése érdekében az ún. kisegítő szempontok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] ...fórum gyakorlata értelmében az esetek többségében bírságot szabnak ki, azaz az ajánlatkérő együttműködő magatartása vagy eltérő jogértelmezése nem elegendő a bírság mellőzéséhez a szerződéses limit túllépése esetében.Megjegyezzük a felvetés kapcsán, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.