Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...mely nem érinti egyébként a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának eredményét, csak annak közbeszerzésben alkalmazott jogkövetkezményét.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében kizáró ok hatálya alá tartozik az a gazdasági szereplő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] ...kkv-definícióját kell alatta érteni – lásd a Kbt. 113. §-ának (3) bekezdését -, így a hibás vagy hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményét nehéz előre látni, és ennek megfelelően prognosztizálni azt, hogy a jogorvoslati fórum bírsággal illetné-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...306/A. § (2) bekezdése szerinti jogsértést állapít meg, pertindít a szerződés érvénytelenségének kimondása és az érvénytelenségjogkövetkezményeinek alkalmazása iránt. A perindítással egyidejűleg aKözbeszerzési Döntőbizottságnak ideiglenes intézkedésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek érdekében szab határidőt e kötelezettség teljesítésére (lehetőség szerint április 15. napjáig). Az 5. § rendelkezik a jogkövetkezmények egy részéről is. Az előírt közbeszerzési terv készítésének esetleges elmaradása ugyan nem teszi a megindított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.