Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...szerződéshez és annak teljesítéséhez."Ebben az esetben a Döntőbizottság álláspontja szerint a szükséges ellátandó létszám, amely a jogorvoslati eljárás alapját képezi, feltételnek minősül. Az eljárás során az ajánlatkérő észrevételében elismerte, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Felhívás alkalmasság igazolására hamis adatszolgáltatás fennállásának kizárása érdekében érvénytelen ajánlat esetén

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2020. június 17-i számában a 4518. szám alatt megjelent kérdésre adott válasz értelmezhető úgy, hogy amennyiben a hiánypótlás során az ajánlattevő benyújtja az alkalmasságot igazoló dokumentumokat, de azok hiányosak, nem egyértelműek, abban az esetben hiánypótlásra, felvilágosításnyújtásra kell felhívni az ajánlattevőt akkor is, ha ajánlata egyébként – például az említett 71. § (8) bekezdés b) pontja alapján – érvénytelen, annak érdekében, hogy egyértelműen kizárjuk az esetleges hamis adatszolgáltatás fennállását?
Részlet a válaszából: […] ...Pontosan ezért nem jellemző, hogy ezt megállapítják az ajánlatkérők, hiszen ebben az esetben az ajánlatkérő szükségtelen jogorvoslati kockázatot vállal, mivel a későbbiekben elképzelhető, hogy mégis indokolni tudja az ajánlattevő, hogy nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében az e törvényben és a jogszabályban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett – a) és b) pontok.A jogorvoslati fórum a D.83/2020. számú ügyben kifejezetten ezzel kapcsolatban igen részletesen kitér erre a jogi helyzetre.Azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...azonos személy adta le (nem elektronikus úton), valamint közösen mulasztották el a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolást. A jogorvoslati fórum összességében értékelte a vélhetően összejátszó ajánlattevők magatartását, és arra jutott, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlati vagy részvételi jelentkezési példányt lehet figyelembe venni az elbírálás során.A hazai jogorvoslati gyakorlat mellett az Európai Unió Bíróságának gyakorlata ad megfelelő iránymutatást a hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Formai követelmények nemteljesítésének hatása az ajánlat érvényességére

Kérdés: Jól értjük, hogy a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján formai követelmények nemteljesítése nem okozhatja az ajánlat érvénytelenségét, ellenben a Kbt. 98. § (2) bekezdésének a) pontja eredménytelen eljárást követően kizárja egy esetleges második, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik az első eljárásban nem felelnek meg a formai követelményeknek? Nincs ellentmondás abban, hogy az első előírás gyakorlatilag komolytalanná teszi a formai követelményeket, a második viszont döntő fontosságú tényezőként veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...2014/24/EU irányelv 32. cikk 2. bekezdés a) pontja nem utal erre a lehetőségre, ezért véleményünk szerint az ellentmondás fennáll, és jogorvoslati eljárás alapjául szolgálhat, ha nem kerül meghívásra az a jelentkező, ajánlattevő, amelynek ajánlata formai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...mindkét fél számára lehetővé teszi a valószínűleg aránytalan veszteségek kockázatának elkerülését.A döntés során a nemzeti jogorvoslati fórum nem feltételezte azt, hogy a felek tevékenysége a közbeszerzési eljárási szabályok megkerülésére irányult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában. Az alábbiakban a döntést idézzük, melyhez magyarázatot fűzünk.Két kérelmi elem is foglalkozik a kérdéssel. A jogorvoslati kérelem első kérelmi eleme vonatkozásában az alperes úgy foglalt állást, hogy az ajánlatkérő által előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések elő­írása – a)-d) pontok;[Kbt. 125. § (1)-(3) bekezdései]A jogorvoslati eljárás során változott a hivatalból jogorvoslati eljárást indítók köre, valamint a jogorvoslati határidő, amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...találunk, amelyeksegítenek az érdekképviseletek, ágazati minisztériumok által ajánlottküszöbértékek figyelembevételében. A jogorvoslati fórum gyakorlata alapján azajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartjaelfogadhatónak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
2