20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Jogorvoslatra jogosultság
Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
2. cikk / 20 Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
3. cikk / 20 Ajánlati ár megalapozottságának vizsgálata
Kérdés: Az ajánlati ár megalapozottságának vizsgálatánál milyen szempontokat vesz figyelembe az ajánlatkérő?
4. cikk / 20 Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai
Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
5. cikk / 20 Kbt. 54. § (1) bekezdésének célja
Kérdés: Mi a gyakorlati értelme a Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének? Mi a következménye annak, ha az előírásnak nem teszünk eleget? Van-e ebben a körben valamiféle igazolási kötelezettségünk?
6. cikk / 20 Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén
Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
7. cikk / 20 Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása
Kérdés: Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?
8. cikk / 20 Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén
Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
9. cikk / 20 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
10. cikk / 20 Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja
Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
