Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...van kötve [Kbt. 54. § (5) bekezdés]. A szerződéskötés tilalmára vonatkozó szabályok egy előzetes vitarendezési kérelem, jogorvoslati kérelem vagy kezdeményezés benyújtása esetén [Kbt. 80. § (5) bekezdés, Kbt. 131. § (7) bekezdés] pedig jól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...mindkét fél számára lehetővé teszi a valószínűleg aránytalan veszteségek kockázatának elkerülését.A döntés során a nemzeti jogorvoslati fórum nem feltételezte azt, hogy a felek tevékenysége a közbeszerzési eljárási szabályok megkerülésére irányult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Hiánypótlás lehetősége egy ajánlati oldal beadásának hiányára

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat érvénytelenségét – feltéve hogy csak ez az indok szerepelt az érvénytelenség indokaként -, erre tekintettel az ajánlattevő jogorvoslattal támadhatja az ajánlatkérői döntést. Hasonló ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlattevőnek adott igazat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját.A jogorvoslati eljárások során alkalmazandó 156. § (3) bekezdése a változást követően a következő tartalommal hatályos:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése] megsértésévelkötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy aszerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egybenolyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

"Egységes per"

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...miatti érvénytelenségének megállapításairánti egységes per – mint azt jelen számunkban a Kbt. változásai kapcsánemlítjük – új jogorvoslati forma az idei évtől, év közbeni apróbb módosítással.E perre vonatkozó elő­írásokat a Kbt. 350. §-a, 350/A. és 350/B...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.