Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] ...segítségünkre van a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 313/2019. számú határozata, melyben ugyanerre a következtetésre jutott a jogorvoslati fórum.Az adott ügyben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő a felhívás 12. pontjában P/1. gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Termékek csatolása ajánlathoz

Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő elérni. Az ajánlatkérő által meghatározott aránytalan,céltalan igény az alkalmasság igazolására ugyanis jogorvoslati eljárásbantámadható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelenti az üzleti titok feloldását azérvényes ajánlatot tevők vonatkozásában. A Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az érintetteket, amelynekKbt.-beli (jogszabályi) alapja nincs, az ajánlattevő a Kbt. 316. §-ának (1)bekezdése értelmében jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Kbt.-be ütközőmagatartás miatt.A kérdés kapcsán hívjuk fel a figyelmet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Referencia kiterjesztő értelmezése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákat az ajánlattevő tágan értelmezi?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben ezt az ajánlatkérő nem tette meg, és az általa elfogadott referenciák vitathatók, akkor az ajánlattevőnek lehetősége van jogorvoslat kezdeményezésére e tárgyban. A törvény tehát nem a tág értelmezésnek ad teret, hanem viszonylag kevés kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.