FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...meglétéről, azaz kvázi helyettesíti a kamarai feltételrendszer kamara általi vizsgálatát. Az ügy legérdekesebb része a 27. pont, ahol a jogorvoslati fórum kifejti álláspontját arról, hogy csak a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...a 115. § szerinti eljárás esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő ötnapos időtartam lejártáig;− ha jogorvoslati kérelmet [148. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést (152. §) nyújtanak be, a szerződést − a (3) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályait, valamint a szociális szempontoknak a közbeszerzésben történő érvényesítése kötelező eseteit és módját.A jogorvoslati eljárások során alkalmazandó 156. § (3) bekezdése a változást követően a következő tartalommal hatályos:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2)bekezdése szerinti adatokat;– a közbeszerzési eljárás kapcsán indult jogorvoslatieljárás vonatkozásában a kérelem törvényben meghatározott adatait [137. § (9)bekezdés], valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Felolvasólap "hiánypótoltatása"

Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...számos esetben nem tisztázott, hogy milyen hiánypótolható, és mi az, ami nem, ebben a helyzetben folyamatosan javasoljukfigyelni a vonatkozó jogorvoslati határozatok megjelenését a témában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Önkéntes hiánypótlás figyelembevétele

Kérdés: Abban az esetben, ha egy eljárásban a teljes körű hiánypótlás engedélyezett, de a kiíró nem szólít fel hiánypótlásra, én azonban mégis – önkéntesen – "hiánypótolom" az általam felfedezett hiányosságot az eredményhirdetés előtt, megteheti-e a kiíró, hogy nem veszi figyelembe a beadott pótlást, és úgy értékel? Ezzel támadható-e az eljárás a Közbeszerzések Tanácsánál, vagy ezt a nélkül is vizsgálják, hivatalból?
Részlet a válaszából: […] Igen, főszabályként figyelembe kell venni az önkénteshiánypótlást, amelyre a közbeszerzési törvény 83. §-ának (4) bekezdése isfelhívja a figyelmet, miszerint az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nemszereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.