Kapacitást biztosító szervezet megfelelősége

Kérdés: Szükséges-e, hogy a kapacitást biztosító szervezet minden feltételnek megfeleljen, amelyet igazol?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetnek kell-e bányajogosultsággal rendelkeznie, hiszen csak ebben az esetben fog tudni a teljesítésben közvetlenül részt venni.A jogorvoslati fórum megállapította, hogy jelen esetben az ajánlattevő több szervezetet fog bevonni a szerződés teljesítésébe, ezek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...a 2010. július 10. után) megkezdettközbeszerzési eljárásokban, az azokban kötött szerződésekre és az azokkalkapcsolatban indított jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A márfolyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban, az azokban kötött szerződésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] ...-releváns kérdést feszeget, hiszen a korábbiakban erre a kivételre volt sajáttörvényi szabályunk. Jelenleg azonban erre nincs mód, és a jogorvoslatigyakorlat sem védi meg minden esetben a kizárólagos jog jogosultját, azaz atervezőt. Tehát nem ismeri el minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelenti az üzleti titok feloldását azérvényes ajánlatot tevők vonatkozásában. A Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.