Üzleti titokká nyilvánítás az ajánlatkérő által

Kérdés: Van-e arra lehetőségem, hogy a felhívás vagy az eljárási dokumentumok egy részét üzleti titokká nyilvánítsam, mint az ajánlatkérő? Mi a következménye, ha ezt nem jogszerűen teszem?
Részlet a válaszából: […] ...és nem lett volna joga egyes dokumentumokat nem elektronikus úton eljuttatni az ajánlattevők részére, ezzel kapcsolatban egyelőre nincs hazai jogorvoslati gyakorlat. Vélhetően, ha az ajánlatkérő nem megfelelően indokolja, vagy a jogalap, ami miatt nem elektronikusan juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Ajánlati ár változása a szerződés teljesítésének időszakában

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlati ár változzék a szerződés teljesítésének időszakában?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati ár biztosan abírálati szempontrendszer része, ezért az erről szóló hirdetmény közzétételekorszinte biztosan számíthatnak jogorvoslati eljárás indulására. Ennek soránbizonyítaniuk kell a Kbt. 303. §-ában foglaltak fennállását, amely a válsággalvagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...Ezsérti az ajánlattevők esélyegyenlőségét, a verseny tisztaságát, azaz aközbeszerzési alapelveket, emiatt jogszerűtlen, és jogorvoslati eljárásban azilyen ajánlatkérői kiírás megtámadható. A közbeszerzés mint jogintézmény alapvető célja az,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlatkérői kötelezettségek elektronikus eljárásban

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (4) bekezdése], illetőleg a szerződésteljesítésétől számított öt évig meg kell őrizni. Ha a közbeszerzésselkapcsolatban jogorvoslati eljárás indult, az iratokat annak jogerősbefejezéséig, de legalább az említett öt évig kell megőrizni.Végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a közbeszerzésre,illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásvagy mulasztás miatt jogorvoslatnak van helye, amelynek a feltett kérdésrevonatkozó szabályai a következők (Kbt. 323-324. §-ai):– kérelmet nyújthat be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Szerződéskötési díj kikötése

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
Részlet a válaszából: […] ...az adott eljárási cselekményeknél konkrétanhatározzák meg (például: dokumentáció ellenértéke, hirdetmény feladásának díja,a jogorvoslati eljárás költsége stb.), ezen jogszabályi kötelezettségeken kívülaz ajánlatkérő további, önkényesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai

Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az érintetteket, amelynekKbt.-beli (jogszabályi) alapja nincs, az ajánlattevő a Kbt. 316. §-ának (1)bekezdése értelmében jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Kbt.-be ütközőmagatartás miatt.A kérdés kapcsán hívjuk fel a figyelmet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. adott eljárásra vonatkozó egyéb előírásait megsérti, a sérelmet szenvedett fél a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat jogorvoslatért az alábbiak szerint.A Kbt. 318. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.