Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...és előzetes vitarendezési eljárásokra, valamint a Mód3. tv. hatálybalépése után kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra kell alkalmazni.A 65%-os korlát feloldására így visszamenőleg nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...ez a megoldás az ajánlatkérő részéről direkt módon a kapacitást nyújtó szervezet kizárásához vezet. Legrosszabb esetben, egy jogorvoslati eljárásban az is elképzelhető, hogy magát az eljárásmegindító felhívást is megsemmisíti a jogorvoslati fórum.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...pozícióban.Alvállalkozó bevonására természetesen az elmondottaktól függetlenül is lehetőség van. Például a D. 214/2012. számú jogorvoslati határozat értelmében az X Kft. nem mikro-, kis- vagy középvállalkozás, így az ajánlatkérő jogsértő módon hívta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […] ...visszatértünk azajánlattevő azon értelméhez, aki/amely valóban ajánlatot is tesz.A korábbi értelmezés szerint a tág meghatározás ajogorvoslati jogot is kiterjesztette, amely a továbbiakban sem csorbul, csaknem az ajánlattevő kifejezéshez kötődik, és feleslegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.