Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...állt, és a Kft. nem csatolt semmilyen olyan okiratot, mely a szakember vele fennálló vagy létesítendő jogviszonyára utalt volna, a jogorvoslati fórum véleménye szerint az ajánlatkérőnek a Kbt. 69. § (2) bekezdésére tekintettel alkalmazandó Kbt. 71. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...csatolt, a tervező cég képviselője által is aláírt nyilatkozat, mely eredetileg még a szabálytalansági eljáráshoz készült, azonban a jogorvoslati eljárás megindulása miatt a minisztériumhoz nem került benyújtásra. A műszaki dokumentációból a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...követelményként és értékelési szempontként történő alkalmazását, mellyel kapcsolatban az alábbiakban mutatunk be két releváns, jogorvoslati példát.A 358/2017. számú ügyben a kérelmező az ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatának felolvasólapján a 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...amely egybenvélhetően szükségessé teszi a KD saját belső eljárásrendjének felülvizsgálatátnemzetbiztonsági eljárással kapcsolatos jogorvoslat esetében.Az eljárási cselekmények között az új Rendelet inkábbfókuszál a büntetőjogi kizáró okok alkalmazására a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...mit ellenőrzött, és milyen eredményt kapott azellenőrzés során. Ez utóbbi három információ lenne a feltétele annak, hogypéldául egy jogorvoslati eljárás során egyáltalán igazolni tudja azajánlatkérő, hogy törvényesen járt el. A kinyomtatott információ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...felhívás III. 2.2. pontjában meghatározottaknem ellentétesek a Kbt. rendelkezéseivel, az ajánlati felhívás ellen kérelmezőnem élt jogorvoslati kérelemmel, vagyis tudomásul vette, az ajánlatifelhívásban meghatározottakat. Az I. rendű kérelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.