Referencianyilatkozattal kapcsolatos hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Ha egy referenciát előre lenyilatkozom, majd kiderül, hogy nem kapom meg arra a referencialevelet, akkor az hamis adatszolgáltatásnak minősül automatikusan, és három évig nem tudok ajánlatot tenni? (Mivel itt nincs szándékos félrevezetésről szó, úgy vélem, ilyen kockázata nem lehet egy nyilatkozatnak.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban hamis adatot szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig, vagy amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...csatolt, a tervező cég képviselője által is aláírt nyilatkozat, mely eredetileg még a szabálytalansági eljáráshoz készült, azonban a jogorvoslati eljárás megindulása miatt a minisztériumhoz nem került benyújtásra. A műszaki dokumentációból a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezett a felhívásban és a dokumentációban meghatározott műszaki követelményeket egyértelműen visszaigazoló bizonyítékkal. A jogorvoslati eljárásban ugyanakkor igazolást nyert, hogy létezik olyan műszaki adatlap, termékleírás, amely alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig.A (7) bekezdés alapján, amennyiben jogorvoslati kérelmet [137. § (2) bekezdés] vagy kezdeményezést (140. §) nyújtanak be, a szerződést – a (3) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] ...pozícióban.Alvállalkozó bevonására természetesen az elmondottaktól függetlenül is lehetőség van. Például a D. 214/2012. számú jogorvoslati határozat értelmében az X Kft. nem mikro-, kis- vagy középvállalkozás, így az ajánlatkérő jogsértő módon hívta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása tehát a 22. § (1) bekezdésa), b) és d) pontja szerinti ajánlatkérők esetében kötelezettség, melyetesetenként a jogorvoslati fórum is igen szigorúan számon kér. Érdemes példakéntutalni a Db. D.417/16 /2009. számú határozatra, melyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.