Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérőkkel kapcsolatos gyakorlati kérdések

Kérdés: Mit jelent a Közbeszerzési Hatóságnál nyilvántartott ajánlatkérők státusza? Ki számít önálló ajánlatkérőnek a Kbt. 6. §-ában előírtakon túl? Egy költségvetési szerv esetében, amely több nagy egységből áll (az egységek vezetői kötelezettségvállalónak tekinthetők az egység számára biztosított keret terhére vállalható kötelezettség tekintetében), az egyes egységek bejelentkezhetnek-e külön-külön is ajánlatkérőként? Ha igen, az egybeszámítás a költségvetési szervre vagy az egységekre érvényes? A Közbeszerzési Hatóság hivatalból hogyan tudja például azt ellenőrizni, hogy megfelelő eljárást bonyolított-e le a szerv, vagy a statisztikai összegezésben valamennyi eljárása szerepel-e, illetve jogorvoslat esetén kivel szemben jár el?
Részlet a válaszából: […] ...feljogosított szervek, mint például az Állami Számvevőszék (ÁSZ), vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) végzik, és hivatalból jogorvoslati eljárást kezdeményeznek az ajánlatkérő ellen, ha az ellenőrzés során közbeszerzési jogsértést tapasztalnak vagy tárnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
Részlet a válaszából: […] ...a 2010. július 10. után) megkezdettközbeszerzési eljárásokban, az azokban kötött szerződésekre és az azokkalkapcsolatban indított jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A márfolyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban, az azokban kötött szerződésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...nem jelenti az üzleti titok feloldását azérvényes ajánlatot tevők vonatkozásában. A Kbt. szabályozza az üzleti titok kérdéskörét ajogorvoslati eljárásokban is. A 336. § (1) bekezdés értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Egybeszámítás eltérő rezsimbe tartozó beszerzéseknél

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?
Részlet a válaszából: […] ...alátámasztani. Azazközbeszerzési gyakorlata ennek megfelelően kell, hogy dokumentálva legyen,amennyiben a Kbt. megkerülése okán jogorvoslati eljárásban kellene bizonyítaniajóhiszeműségét. A harmadik, konjunktív feltétel, hasonlóan az egyszerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.