GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...a GVH felé tartozik bejelentéssel az ajánlatkérő. A kérdésben jelzett négy ügy azonos önkormányzat négy eljárásával kapcsolatos, mely jogorvoslati eljárások indítása közérdekű bejelentésre történt. Maga a bejelentés is a nyertes ajánlattevőnek az előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...39 darab, egyéb vizsgálat pedig 31 darab volt. Ez egyben azt is jelenti, hogy az esetek majd 29%-ában találtak valamilyen olyan okot, ami miatt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Így érthető, hogy egy késői alvállalkozói bejelentés a jogorvoslati fórum elé kerül, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...engedély nélkül a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozást megsérti.Amennyiben egyéb közbeszerzési jogorvoslati eljárás az ügyben nem indul, úgy erre a bírságra kell számítania az ajánlatkérőnek a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...vagylagos jellegével kapcsolatban. Mindig esetileg kell megállapítani a hamis adatszolgáltatást, melyet az ajánlatkérőnek lehetősége van jogorvoslati eljárásban támadni. Ezzel kapcsolatban javasolt elolvasni a D. 319/2018. számú ügyet, melyben a jogorvoslati fórum nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Szerződéses jogsértéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás a Döntőbizottság előtt

Kérdés: Olvasva a 49/2019. számú DB-döntést – vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában –, arra a következtetésre jutottam, hogy a döntés nem megfelelő, hiszen nem az ajánlattevő, hanem az alvállalkozó végezte el a munkát, a döntés mégsem erről szól. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...érintett esetben az ajánlatkérő gazdasági igazgatósága kezdeményezett jogorvoslati eljárást, mely hivatalból elindult egy 2017. szeptember 17-én kötött vállalkozási szerződésben foglalt kötelezettség súlyos megszegése tárgyában. A Döntőbizottság megvizsgálta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő döntése nem volt jogszerű a bemutatott indokolás alapján, akkor előzetes vitarendezési eljárást kezdeményezhet, illetve jogorvoslati eljárást is indíthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések elő­írása – a)-d) pontok;[Kbt. 125. § (1)–(3) bekezdései]A jogorvoslati eljárás során változott a hivatalból jogorvoslati eljárást indítók köre, valamint a jogorvoslati határidő, amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a DB a 127. § (1) bekezdése szerinti jogsértést, azaz a Kbt. mellőzését állapítja meg, akkor a szerződés érvénytelensége kapcsán jogorvoslati eljárás kezdeményezhet a DB az alábbiak szerint.Ha az ügy érdemében hozott határozatában a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...azintézményeket találjuk, melyek az új Kbt. 140. §-a értelmében feladatkörükellátása során hosszabb határidővel kezdeményezhetnek jogorvoslati eljárást,melynek egy része ellenőrzés során jut tudomásukra. E vonatkozásban különfelhatalmazása a részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése] megsértésévelkötöttek szerződést, és ezzel megfosztották az ajánlattevőt attól, hogy aszerződéskötést megelőzően jogorvoslati eljárás megindítását kérelmezze, egybenolyan módon sértették meg a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2