Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság által kialakított joggyakorlat szerint nemcsak az egyéb érdekeltnek kell az érdekeltségét bizonyítania egy adott jogorvoslati eljárásban, hanem magának az ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként) jogorvoslati kérelmet előterjesztőnek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Közbeszerzési eljárás felfüggesztése

Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...engedély nélkül a 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti korlátozást megsérti.Amennyiben egyéb közbeszerzési jogorvoslati eljárás az ügyben nem indul, úgy erre a bírságra kell számítania az ajánlatkérőnek a kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...lenne további módosítás az első módosítást követően. Ebben az esetben az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottságnál indíthat jogorvoslati eljárást saját maga ellen, lehetővé téve így a korábbi döntés megsemmisítését. Több ilyen, a közelmúltban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...információ-közzététel a Közbeszerzési Hatóság részéről szabályozott a legjobban, hiszen a nyilvános adatok közzétételéért a jogorvoslati eljárás vonatkozásában a hatóság felel. Esetünkben tehát az ajánlatkérő kötelezettsége csak abban a vonatkozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben

Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
Részlet a válaszából: […] ...lebonyolító kérte a szerkeszthető táblázat elektronikus üzenetben történő megküldését. A jogorvoslati fórum kiterjesztette a jogorvoslati eljárást a Kbt. 41. § (1) bekezdés és 46. § (1) bekezdés szerinti megfelelésre is. A DB megállapította, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 145. §-a utal az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvényre (Ákr.), melynek rendelkezései kitérnek az adatkezelés szabályaira is.A Kbt. 145. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2011. évi CVIII. törvény (régi Kbt.), mely 2013-ban hatályban volt, az alábbi határidőket határozta meg az ÁSZ számára jogorvoslati eljárás indítására:A régi Kbt. 140. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása hivatalból

Kérdés: Ha bizonyos kérelmi elemekre megállapítja a KDB, hogy megkésett, jogsértő, nem kötelező-e saját hatáskörben eljárnia, felhívni a Közbeszerzési Hatóság elnökének a figyelmét a jogsértő eljárásra?
Részlet a válaszából: […] ...158. §-ának (3) bekezdése alapján köteles azt jelezni a hatáskörrel rendelkező szervnek, melyek közül több eleve jogosult hivatalból jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a Kbt. 152. §-a alapján.A Kbt. 158. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...törvény hatálybalépéséig a 198. § (1) bekezdés 20-21. pontja szerinti Korm. rendeletek által szabályozott beszerzési eljárásokban a jogorvoslati eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A jogorvoslati eljárás során e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.
1
2
3
4