GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...történt. Maga a bejelentés is a nyertes ajánlattevőnek az előre nem ismert becsült értékhez képesti kis különbségére utalt. A jogorvoslati fórum ugyan az ügyeket egyenként vizsgálta, mégis a közös pont minden esetben az azonos ajánlatkérőn kívül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Nyilatkozat ajánlat fenntartásáról

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján kéri fel az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, akkor az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell ajánlatuk fenntartásáról, vagy ebben az esetben is irányadó a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon fordulata, miszerint "ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja"?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg."Segítségül szolgál a válasz megadásához a D. 22/2023. számú döntés, melyben a jogorvoslati fórum a törvénymódosítás indokolását is elénk tárja az alábbiak szerint:"A 70. § (2a) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...meghagyása szintén jelentős módosításnak minősült volna, tehát az 55. § (6) alkalmazásával nem volt reparálható. A jogorvoslati fórum kiemeli azt a tényt, hogy a közbeszerzési eljárásban az 1. részben 13 gazdasági szereplő, a 2. részben 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...Erre számos példa közül a D. 458/2021. döntés mintaértékű, mivel egy jogszerűtlen szerződésmódosítás vonatkozásában körvonalazza a jogorvoslati fórum az előre nem láthatóság fenn nem állásával kapcsolatos véleményét.Az érintett ügyben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...a terméken, vagy gyártói leírás, gyártó, fajta, típus bemutatása), amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell.A jogorvoslati fórum véleménye alapján az ajánlattevő azonban nem nyilváníthatja üzleti titoknak a Kbt. 44. § (2) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...mert a jogszabályból következően az érvénytelenséget köteles megállapítani annak felmerülésekor, mely akkor nem történt meg. Végül a jogorvoslati fórum a Kbt. 165. § (3) bekezdés b) pontja alkalmazásával megsemmisítette az ajánlatkérő által megküldött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...meglétéről, azaz kvázi helyettesíti a kamarai feltételrendszer kamara általi vizsgálatát. Az ügy legérdekesebb része a 27. pont, ahol a jogorvoslati fórum kifejti álláspontját arról, hogy csak a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Írásbeli összegzés módosítása

Kérdés: Van-e lehetőség az írásbeli összegzés többszöri módosítására, ha az első módosítás után is szükséges változtatni azon, több előzetes vitarendezés eredményeként? Ha csak egyszer lehet módosítani, hogyan járjon el az ajánlatkérő jogszerűen ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] ...joggyakorlás érdekében. Fentiek miatt kérte a Döntőbizottságot, hogy lehetőség szerint tekintsen el a bírság kiszabásától.A jogorvoslati fórum a Kbt. 165. § (3) bekezdésének b) pontja alapján állapította meg a jogsértés megtörténtét, és megsemmisítette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Árrészletező, árazott költségvetés hiánypótoltatása

Kérdés: Mi a különbség az árrészletező és az árazott költségvetés között? (Egy hazai jogorvoslati ügyben tette az előzőek szerinti megkülönböztetést a Döntőbizottság a D. 93/2020. számú ügyben.)
Részlet a válaszából: […] ...de annak adattartalma hiányos.Az eljárási dokumentumokban az árrészletező magát az árazott költségvetést jelentette esetünkben, azaz a jogorvoslati fórum sem tett különbséget a kettő között. Jogi értelemben tehát nem volt annak jelentősége, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéses jogviszonyon belül, akár a szerződés, akár a jogszabályok hibás teljesítés esetére alkalmazandó előírásai szerint. A jogorvoslati fórum tehát alapvetésként kezeli, hogy a helyzet nem csak rendkívüli felmondással lett volna megoldható. Kifejezetten...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.
1
2
3
4