47 cikk rendezése:
1. cikk / 47 Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén
Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
2. cikk / 47 Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája
Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
3. cikk / 47 Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése
Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
4. cikk / 47 Aláírások pótlása
Kérdés: Az ajánlat egy részéről lemaradt a cégjegyzésre jogosultak aláírása. Pótolható hiánypótlási eljárásban?
5. cikk / 47 Jogorvoslati határidők értelmezése
Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
6. cikk / 47 Munkanapokban meghatározott határidő értelmezése
Kérdés: A Kbt. több helyen munkanapokban meghatározott határidő alkalmazását írja elő. Az így megadott határidő pontosan mikor jár le? Az utolsó nap 24. órájában, vagy az adott napon, a munkaidő végén? Nevezetesen például, ha az ajánlattevő vitarendezési kérelmet nyújt be, de az a határidő utolsó napján, munkaidő után érkezik meg az ajánlatkérőhöz, az határidőben benyújtottnak, avagy elkésettnek tekintendő?
7. cikk / 47 Ajánlatkérő által előírt formai követelmények köre
Kérdés: A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?
8. cikk / 47 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
9. cikk / 47 Alvállalkozó iratainak csatolása
Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
10. cikk / 47 Cégjegyzési jog lejárta az ajánlat benyújtását követően
Kérdés: Az ajánlatot az ügyvezető írta alá. A hiánypótlásra felhívás időpontjában cégjegyzési jogosultsága lejárt, megújítása folyamatban van. A hiánypótlást aláírhatja helyette két, a cégkivonat szerint együttes aláírásra jogosult munkavállaló? Milyen iratokat kell ehhez csatolnunk? Vagy aláírhatja akkor az ügyvezető, ha a cégkivonatban látszik, hogy bejegyzés alatt van a cégjegyzési joga?
