Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...adatok közérdekből nyilvános adatok. Az EKR felhasználói kézikönyv tárgyalja az in-house szerződések kezelésével kapcsolatos jogosultságokat, ugyanakkor ténykérdés, hogy az ajánlatkérők gyakorlata eltérő. A Kbt. 43. § (1) bekezdése az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...adatok kitöltésre kötelező.Megjegyezni kívánjuk, hogy olyan hibás gyakorlat alakult ki, mely szerint az EKR-ben történő nyilatkozattételi jogosultság miatt az ajánlatkérők a meghatalmazott, egyébiránt a cégkivonatban cégjegyzési jogosultsággal nem bíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...szól több esetben, az alábbiak szerint:– 5. § (3) a) felhívás megküldése,– 9. § (3) iratok megküldése az ellenőrzésre jogosultnak,– 16. § (3) módosításról szóló hirdetmény megküldése,– 19. § (2) Kérelem és mellékleteinek megküldése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Eljárást megindító felhívással érintett ajánlattevők száma a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: Kérem, értelmezzék a Kbt. 113. §-a szerinti nemzeti eljárási szabályokat! Ellentétes értelmezés alakult ki ugyanis a tanácsadónk és a jogászunk között a tekintetben, hogy hány gazdasági szereplőnek kell az eljárást megindító felhívást megküldeni. Van egy olyan beszerzésünk, ahol 16-an jelezték előzetesen az érdeklődésüket, természetesen őket kértük fel ajánlattételre. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] ...nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést. A gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló beadása mellett az (1) bekezdés c) pontjaszerinti, azaz a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szólónyilatkozattal jogosult igazolni.A rendelkezés értelmében az ajánlatkérő köteles azajánlattevő vagy a 10 százalék feletti alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogiszemélyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és– jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottságatagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...természetét tekintve hasonló a helyzet ilyenkor, mint amikor egy már megkötöttszerződés alapján fennálló jogviszonyban utóbb a jogosulti és a kötelezettipozíció egy kézbe kerül, amely értelemszerűen a szerződéses jogviszonymegszűnését vonja maga után. (Lásd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Műemlékek a közbeszerzésben

Kérdés: Milyen speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások közbeszerzési eljárásaira?
Részlet a válaszából: […] ...műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálatok jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni.Korlátozást jelent, miszerint a műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.