Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást – Kbt. 115...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Elektronikus kommunikáció a közbeszerzésben

Kérdés: Az eredményhirdetés szabályainak módosulása jelentheti-e azt, hogy például egy kérdés-válasz folyamatot is le lehet bonyolítani e-mailen? Elfogadott-e a Kbt.-ben az elektronikus levél útján való kommunikáció?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szerződés megkötésére az eredményhirdetéstőlszámított tizenötödik napnál korábban kerül sor, akkor ezen időpontig egyalkalommal jogosult a 93. § (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezéstmódosítani, és szükség esetén az érvénytelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Ún. érdemi változtatásnak számító mennyiség

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)
Részlet a válaszából: […] ...megtétele megengedett. Ebben a helyzetben még alátszatát is el kell kerülni annak, hogy az ajánlatkérő – hirdetmény nélkülieljárásra jogosult helyzetében – bővíteni kívánja a beszerezni kívánt tárgyakkörét, megkönnyítve ezzel munkáját, ám sértve ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.