Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást – Kbt. 115...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást – Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésreálló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesenjogosult.Fentiekből látható, hogy az általános szabály az adatbázisajánlatkérő általi ellenőrzése kapcsán nem jelöl meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kizáró okokkal kapcsolatos változások

Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
Részlet a válaszából: […] ...már a Kbt. 249.§-a értelmében:A 249. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy azajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a közbeszerzési törvény 60.§-ának (1) bekezdése, 61. §-ának (1) bekezdése és a 62. §-a szerinti kizáróokok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lebonyolítása során azalábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:– az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak,jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérőajánlattételre nem hívott fel;– ha nem nyújtott be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...együttesen vagy egymástkövetően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak; – többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosultcsak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőlega megadott fordulóban a legkedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...meghozataláratörvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendeletalapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei,amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos -az eljárást lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait, továbbá az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.