8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Dinamikus beszerzési rendszer – alkalmassági követelmény
Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítását tervezzük több kategóriában. Szeretnénk a referenciát vizsgálni alkalmassági követelményként, de csak azokban a kategóriákban, ahol nagyobb mennyiségű beszerzésre számítunk. Ahol kisebb mennyiségű beszerzési igény várható, ott nem szeretnénk alkalmassági követelményt előírni. Önök szerint van arra lehetőség, hogy ne minden kategóriára írjunk elő referencia alkalmassági követelményt?
2. cikk / 8 Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése
Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
3. cikk / 8 Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál
Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
4. cikk / 8 Kapacitást biztosító szervezet bevonása, szakemberre vonatkozó alkalmassági feltételek
Kérdés: A Kbt. 65. § (9) bekezdésének első szófordulata a "külön jogszabályban foglaltak szerint előírt" kitételhez köti, hogy az ajánlattevő a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági feltétel teljesítésének igazolásához csak akkor veheti igénybe más szervezet (személy) kapacitását, ha az adott szervezet (személy) valósítja majd meg azt a szakemberhez kötött szolgáltatást. Mely külön jogszabályokat szükséges szem előtt tartani a szakemberre vonatkozó alkalmassági feltétel meghatározásakor? Ha az adott beszerzés megvalósításakor nincs relevanciája a külön jogszabályi hivatkozásnak, akkor az ajánlattevő már nem is köteles a kapacitást biztosító szervezettel (személlyel) teljes mértékben elvégeztetni az adott szakemberhez kötött szolgáltatást?
5. cikk / 8 Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
6. cikk / 8 Szakemberek végzettségére vonatkozó ajánlatkérői elvárások
Kérdés: Cégünk építési beruházások terén, ajánlattevőként több mint egy évtizede jelen van a közbeszerzési piacon. Az ajánlatkérőknek építési beruházások esetén, a műszaki-szakmai alkalmasság igazolását a Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése alapján kell előírnia. Tárgyi törvényi szakasz e) pontja alapján a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberek képzettségének ismertetésekor az épületgépész és a villanyszerelő felelős műszaki vezető vonatkozásában egyre gyakrabban fordul elő, hogy kizárólag felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek megjelölését írják elő. A felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultságot, így a névjegyzék vezetését, illetve a névjegyzékbe vételt a 244/2006. Korm. rendelet szabályozza. A 244/2006. Korm. rendelet 1. melléklet I. rész 5. és 6. szakaszai – ezek vonatkoznak az épületgépész, illetve a villanyszerelő felelős műszaki vezetőre –, cb) és cc) pontjai szerint középfokú szakmai végzettség vagy mestervizsga megléte és az előírt szakmai gyakorlati idő megléte esetén nem névjegyzékbe vételi követelmény a felsőfokú végzettség. Kérdésünk ezek után, hogy a kizárólag felsőfokú végzettségű felelős műszaki vezető megjelölésének előírása nem sérti-e a Kbt.-nek az 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott, az eljárásokban az ajánlatkérőket az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítására kötelező alapelvét?
7. cikk / 8 Jogszerűen meghatározható alkalmassági kritériumok
Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.
8. cikk / 8 Műszaki kritérium jogszerű meghatározása
Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. március 13-án megjelent 6179/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő a felhívás III.2.3. bekezdésében a műszaki alkalmasságot többek között a következőhöz köti: "rendelkezik legalább egy fő műemléki szakmérnökkel, akinek műemléki épületek felújításában legalább 5 év szakmai gyakorlata van". (Csak megjegyzem, hogy műemléki szakmérnök nincs, a helyes megnevezés műemlékvédelmi szakmérnök. A műemlékvédelmi szakmérnöki oklevelet posztgraduális oktatás keretében lehet megszerezni.) Az ajánlati felhívás tervezési munkára vonatkozik. A kritérium megfogalmazásából viszont úgy tűnik, hogy a műemléki szakmérnöknek az épületek felújításában (kivitelezésében és nem tervezésében) kell jártassággal rendelkezni. A tervezési jogosultságra vonatkozó rendelet ismereteim szerint sehol nem emeli szakmagyakorlás-feltétel rangjára a posztgraduális képzést. Ez általában igaz, és konkrétan a műemlékvédelmi szakmérnökség esetében is igaz. Kérdés: lehet-e, jogszerű-e műszaki alkalmassági feltételként a fentiekben leírt kritériumot meghatározni?
