7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Gazdasági szereplők megjelenése a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban
Kérdés: A módosított Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdésével kapcsolatban kérdezzük, hogy az ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen bejelentett, meghívni tervezett gazdasági szereplők, valamint az ezektől a gazdasági szereplőktől független gazdasági szereplők, akik/amelyek "önként" jelentkeztek az eljárásra, tehetnek-e együtt ajánlatot, illetve lehet-e valamely meghívott cég valamely "önként jelentkező" cég alvállalkozója, kapacitásnyújtó szervezete? [A Kbt. 113. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani olyan gazdasági szereplővel is, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító felhívást.]
2. cikk / 7 Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében
Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
3. cikk / 7 Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása
Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
4. cikk / 7 Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén
Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
5. cikk / 7 Közös ajánlattétel az új törvényben
Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
6. cikk / 7 Egyszerű eljárás
Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
7. cikk / 7 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?