Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötésre sor került-e. A Kbt. 79. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő szükség esetén jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...vagy alapanyag eladóját,– építési beruházás esetén az építőanyag-eladót – 3. § 2. pont, a)-c) alpontok.Mivel kizárólagos jog jogosultja, valóban nem tekinthető alvállalkozónak. A többes megjelenés tilalma alapján szintén nincs korlátja annak, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...pontos időpontjának meghatározhatóságát;– az eljárás során az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egy­idejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésreálló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesenjogosult.Fentiekből látható, hogy az általános szabály az adatbázisajánlatkérő általi ellenőrzése kapcsán nem jelöl meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított hárommunkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket hárommunkanapos határidővel hiánypótlás (83. §), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozat;– kizárólagos jog jogszabály, illetőleg közigazgatásihatározat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy)jogosultsága meghatározott tevékenység folytatására, illetőleg cselekményre,összhangban az Európai Közösséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...természetét tekintve hasonló a helyzet ilyenkor, mint amikor egy már megkötöttszerződés alapján fennálló jogviszonyban utóbb a jogosulti és a kötelezettipozíció egy kézbe kerül, amely értelemszerűen a szerződéses jogviszonymegszűnését vonja maga után. (Lásd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.