Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötésre sor került-e. A Kbt. 79. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő szükség esetén jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság előtt mulasztási és más pert indíthat.Továbbá az Integritás Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében jogosulta) a részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...csak a bejelentési kötelezettség érvényesül.A Kbt. 138. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. A korábbi körhöz képest 2015. évtől erre jogosult– a kormányzati ellenőrzési szerv, továbbá– az európai támogatásokat auditáló szerv is.A Kbt. 140. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lebonyolítása során azalábbi szabályokra kell figyelemmel lenni:– az olyan ajánlattevő, akit ajánlattételre felhívtak,jogosult közösen ajánlatot tenni olyan ajánlattevővel, akit az ajánlatkérőajánlattételre nem hívott fel;– ha nem nyújtott be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala,illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerűpénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ésamelynek titokban tartása érdekében a jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...az egész ország területére kiterjed.)A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.