14 talált cikk a biztosítás , hirdetmény , Ket. , rész , jogosult kifejezésre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban előírták, hogy alkalmatlan az ajánlattevő, ha nem rendelkezik legalább 1 fő, a 266/2013. kormányrendelet szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontjában meghatározott végzettséggel és gyakorlattal, vagy 1 fő, érvényes, a kormányrendelet 1. melléklete IV./1. rész 4. pontja szerinti "MV-É-M" kategóriájú felelős műszaki vezetői (vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű) jogosultsággal rendelkező szakemberrel. A szakember többlettapasztalata (minimum 0, maximum 36 hónap) pedig értékelési részszempontként került előírásra. Továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdésének második mondatára figyelemmel előírta, hogy ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, akkor az ajánlatkérő kizárólag egy alkalommal fog újabb hiánypótlást elrendelni. Egy ajánlattevő a hivatkozott alkalmassági feltételre MV-É jogosultsággal rendelkező szakembert mutatott be 36 hónap többlettapasztalattal. Helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a Kbt. fent hivatkozott rendelkezése alapján hiánypótlást rendel el az alkalmassági követelménynek való megfelelőség biztosítása érdekében? Ha igen, és az ajánlattevő bemutat egy új szakembert, aki rendelkezik MV-É-M jogosultsággal, és megajánl 36 hónap többlettapasztalatot, hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. azon rendelkezését, miszerint "(...) az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását"? Figyelembe veheti-e az ajánlatkérő az értékelés során a nyilvánvalóan alkalmatlan szakember által bemutatott, nem releváns FMV-jogosultság birtokában végzett 36 hónap többlettapasztalatot az újonnan bemutatott alkalmas szakember tekintetében, aki rendelkezik a releváns 36 hónapos többlettapasztalattal? Tekintettel arra, hogy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség érdekében hiánypótlás keretében pótolt új szakember bemutatása csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tények változását, tekinthető-e a pótolt szakember nem releváns többlettapasztalata 0 hónapnak az értékelés során?

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?

Kérdés: Kiírhatom-e úgy a tendert, hogy kizárólag részajánlattételre adok lehetőséget?

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?

Kérdés: A Kbt.-ben vagy valamely jogszabályban meg van-e határozva, hogy mit tartalmazzanak az alábbi igazolások: ajánlati bankgarancia, teljesítési bankgarancia, jótállási bankgarancia?