Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...– az 1. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottszervezetek vonatkozásában – a Kbt. szerinti jogorvoslati eljáráskezdeményezésére jogosult.Érzékelhető tehát, hogy a kormányrendelet viszonylag szűkenértelmezi a saját hatáskörben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Kizárólagos jog értelmezése, igazolásának módja

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?
Részlet a válaszából: […] ...kizárólagos jog nem más,mint jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy, vagy csakkorlátozott számú szervezet (személy) jogosultsága meghatározott tevékenységfolytatására, illetőleg cselekményre, összhangban az Európai Közösségetlétrehozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...aKbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint kell eljárni. Az utalt bekezdés alapjánaz ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban jogosult a kizáró okokmeghatározására is azzal, hogy kizárólag a Kbt. 60-62. §-ában szereplő kizáróokokat írhatja elő. Ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Ajánlati felhívás formája

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
Részlet a válaszából: […] ...egybevetve az a következtetés vonható le, hogy amennyiben az ajánlatkérő él a Közbeszerzési Értesítőben történő közzétételi jogosultságával, az ajánlati felhívást a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében meghatározott minta szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Igazolások, nyilatkozatok a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jól értelmezzük-e azt, hogy valamennyi igazolást csak eredeti vagy hiteles másolat formájában lehet beadni, a nyilatkozatokat pedig kizárólag közjegyző előtt lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...előtt tett nyilatkozattal is akkor, ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult (például, ha a tevékenységet büntetőeljárásban bíróság függeszti fel stb.); a tevékenység büntetőeljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.
1
2