Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első fele arra vonatkozik, hogy az eljárás soránbármikor, indoklás nélkül eredménytelennek lehet-e nyilvánítani az eljárást,vagy visszavonni a felhívást. Erre az a válaszunk, hogy nem. Az ajánlatifelhívást csak az ajánlattételi határidő lejárta előtt lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ún. érdemi változtatásnak számító mennyiség

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)
Részlet a válaszából: […] ...megtétele megengedett. Ebben a helyzetben még alátszatát is el kell kerülni annak, hogy az ajánlatkérő – hirdetmény nélkülieljárásra jogosult helyzetében – bővíteni kívánja a beszerezni kívánt tárgyakkörét, megkönnyítve ezzel munkáját, ám sértve ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Ajánlatkérő jogosultsága az ajánlati ár maximalizálására

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről az az ajánlati érvényességi feltétel, hogy az ajánlat/részajánlat értéke nem haladhatja meg a tételesen megadott becsült értéket (azaz ajánlatkérő maximalizálja az ajánlati árat)?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő részéről annak meghatározása, hogy adottközbeszerzési eljárásban megadja az általa még "megfizethetőnek", azazelfogadhatónak ítélt ajánlati árat, nem vitathatóan jogszerű kikötés. A kikötésjogszerűsége levezethető a Kbt.-nek az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján azintézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosulta közbeszerzést megvalósítani,– a megrendelések kezdeményezésével, ezekvisszaigazolásával, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] ...megkötése előtt szerez tudomásterről az információról, azaz már nyertest hirdetett, a Kbt. 96. §-ának (5)bekezdése alapján jogosult újra elbírálni és értékelni az ajánlatokat, azazmódosíthatja az írásbeli összegzését, orvosolhatja a törvénysértést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...meghozataláratörvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendeletalapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei,amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos -az eljárást lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.
1
2