Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét minden esetben biztosítani kell;– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait;– az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Kötött ár négyéves szerződéses időtartamra

Kérdés: Nem jogszabályellenes az a kikötés, hogy egy négyéves időtartamú szerződésben nem emelhető a szerződés tartama alatt az ár?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlatkérő jogosult meghatároznifeltételeit, az áremelés elmaradásával kapcsolatos kockázatot az ajánlattevőnekkell vállalnia, mellyel kapcsolatos előírást tárgyalásos eljárás vagyversenypárbeszéd esetében van lehetőség módosítani. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a szerződés lényegesfeltételeivel kapcsolatos, mennyiségileg vagy más módon értékelhető -részszempont meghatározására is jogosult.Az előző bekezdésekben foglaltakat – a Kbt. 143. és 144. §-aszerinti közbeszerzési eljárások kivételével – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsadóitevékenység, amelynek egyben része – feltételezzük – a hivatalos közbeszerzésitanácsadás is. Amennyiben erre van jogosultsága az adott cégnek, vagy be tudvonni hivatalos közbeszerzési tanácsadót – értékhatártól függően –,közbeszerzés-köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...arra vonatkozó kikötést, hogy a keretszerződés alapján azintézmény egyoldalú jognyilatkozattal (a továbbiakban: megrendeléssel) jogosulta közbeszerzést megvalósítani,– a megrendelések kezdeményezésével, ezekvisszaigazolásával, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...meghozataláratörvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott önkormányzati rendeletalapján az ajánlatkérő ugyanazon testülete jogosult, vagy olyan testületei,amelynek tagjai részben azonosak, és a közbeszerzési eljárással kapcsolatos -az eljárást lezáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.