Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...azaz rendszeresen fizesse az aláíró fél a szolgáltató részére a díjat;– nem mindegy, hogy magánszemélyként írja alá az aláírásra jogosult a dokumentumot, vagy az elektronikus aláírás ellenőrzése során a cégnév is szerepel a név mellett, amire szükség lenne ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] ...80. §-ában írt előzetes vitarendezés igénybevétele arra figyelemmel, hogy a jogintézmény alkalmazása során az ajánlatkérő akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket három munkanapos határidővel hiánypótlás, felvilágosítás, számításihiba-javítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. Az általános meghatalmazásra a Ptk. 6:16. §-a szerint az alábbi szabályok érvényesek:Ügyek egyedileg meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Alvállalkozói kifizetések, elszámolások rendje

Kérdés: A Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetében az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőket és az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Jól értelmezem, hogy ebben az esetben az alvállalkozók is az ajánlatkérő részére állítják ki a számlájukat, és az ajánlatkérő ennek alapján fizet nekik? Az ajánlattevők az alvállalkozóikkal szembeni visszatartásokat, egyéb elszámolásokat hogyan érvényesítik, ha nem folyik át rajtuk az alvállalkozók díja? Ezt a megoldást tulajdonképpen egy jogszabályi engedményezésnek kell tekinteni? Az ajánlattevő és alvállalkozói közötti szerződésben vagy egyéb helyen szükséges-e rendelkezni arról, hogy az ajánlatkérő közvetlenül, "direktben" fog fizetni az alvállalkozóknak?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkoznak, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenértékből;– az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig nyilatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Biztosíték és kötbér

Kérdés: Kötelező biztosítékot kikötni az ajánlati felhívásban? Mi a különbség a biztosíték és a kötbér között?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos előírás sajátos logikáját mutatja.A közbeszerzési törvény 126. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása a Ptk. értelmében történik, azaz arányosan előírható.A Kbt. e tárgyban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Kötbér- és kárigény közvetlen érvényesítése a teljesítési biztosíték terhére

Kérdés: A teljesítési biztosítékból lehetséges-e a kötbér- és kárigény közvetlen kielégítése az ajánlatkérő által? És bíróság erre irányuló jogerős megállapítása hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...késedelembe esik, vagy hibásan teljesít, vagy egyáltalán nemteljesít, szokásos rendelkezése a szerződéseknek a Ptk. alapján, hogy ajogosult (ajánlatkérő) kötbért számíthat fel, mégpedig késedelmi, hibásteljesítési vagy meghiúsulási kötbér formájában....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Teljesítési biztosíték átutalása mint szerződéskötési feltétel

Kérdés: Egy kiírás dokumentációjában az ajánlatkérő úgy rendelkezett: a szerződés megkötésének feltétele, hogy a teljesítési biztosítékot az ajánlattevő átutalja. Ha ezt a nyertes ajánlattevő nem teljesíti, a szerződés megkötése ajánlattevő felróható magatartása miatt lehetetlenül. Emiatt a nyertes az ajánlati biztosítékot elveszti, és az ajánlatkérő mentesül a szerződéskötési kötelezettség alól. Kérdéseim: Jogszerű-e a fenti kitétel? Mikor kell átutalni a teljesítési biztosítékot? Hogyan lehet elveszíteni a rendelkezésre nem bocsátott – át nem utalt – teljesítési biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 53/A. §-a alapján az ajánlatkérő jogosult a nyertesajánlattevővel kötendő szerződésben teljesítési biztosítékot kikötni. Ezt atényt azonban – továbbá a biztosíték(ok) körét és mértékét – nem adokumentációban, hanem az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Gazdasági társaság alapításának szükségessége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Tudnak-e gyakorlati példát mondani arra, hogy az ajánlatkérő milyen típusú beszerzés esetén követeli meg gazdasági társaság alapítását?
Részlet a válaszából: […] ...fenti szabályok mutatják, hogy a projekttársaságalapítására vonatkozó ajánlatkérői elvárásnak csak olyan esetekben lehetlétjogosultsága, amikor a közbeszerzés tárgya alapján megkötendő szerződésteljesítése ezt igényli. Ebből következően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Ajánlattevő fizetésképtelensége alvállalkozó felé

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha nekem nem fizet az ajánlatkérő, és én nem tudok fizetni az alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...is meghatározza a Kbt., mert elsőként ateljesítésbe bevont alvállalkozókat és egyéb szakembereket megilletőellenszolgáltatási összegre jogosult az ajánlattevő – "haladéktalanul" -számlát kiállítani, és a számla 15 napos fizetési határidő melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
2