Alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályozás módosításának hatálya

Kérdés: A Kbt. alvállalkozók bejelentésére vonatkozó új szabályai szerint különböző időpontokban lényegesen több adatot kell megadni az ajánlatkérő részére a korábbiakhoz képest. Ezt a módosított szabályozást a folyamatban lévő szerződésekre is alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...módosultak. Az alvállalkozók bejelenté­sével egyidejűleg az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlatkérő részére az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Gazdasági szereplő törlése közszolgáltatók közbeszerzési eljárásában

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlatkérő kizárja az egyik részvételre jelentkezőt a zajló eljárásból, előminősítési rendszerben? Befejezheti még az adott eljárást, ha már közzétette a felhívást? Mi történik akkor, ha már az ajánlattételi szakaszon túl van az érintett gazdasági szereplő?
Részlet a válaszából: […] ...már zajló eljárásban történik a törlés, közben az ajánlatkérő befejezheti az eljárást, de amennyiben megbizonyosodott a törlés létjogosultságáról, 15 nap előtt nem hirdetheti ki nyertesnek a későbbiekben törlésre kerülő gazdasági szereplőt. Az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...eset valóban újszerű megközelítést sugall, nevezetesen, hogy az alkalmassági követelményként előírt kamarai jogosultság esetében az egyenértékűségi követelmény alkalmazása nem eredményezheti, hogy az ajánlatkérő saját maga dönt a kamarai jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunka ellenértékének megtérítésére nem jogosult. A megrendelő köteles azonban megtéríteni a vállalkozónak a többletmunkával kapcsolatban felmerült olyan költségét, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...és teszi egyértelművé, hogy ilyen szabály ellentétes az irányelvi rendelkezésekkel.A döntés értelmében ugyanis az ajánlatkérő nem jogosult az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ajánlattételhez szükséges dokumentációiban előírni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet a válaszából: […] ...27. § (2) bekezdésének alkalmazása során meg kell határoznia az ajánlatkérő nevében eljáró, az EKR-ben történő regisztrációra jogosultak körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél

Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatása nélkül történő megvalósítására a beszerzés e rendelet szerinti eljárás során történő mentesítését követően jogosult – Rendelet 1. § (1)-(3) bekezdései.A fenti kérdésre visszatérve a Kbt. hatályba léptető rendelkezései egyértelművé teszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra. A korábbi körhöz képest 2015. évtől erre jogosult– a kormányzati ellenőrzési szerv, továbbá– az európai támogatásokat auditáló szerv is.A Kbt. 140. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Jogorvoslati eljárások díja

Kérdés: Milyen összeget kellene fizetni jogorvoslati díjként az ajánlatkérő döntésének megtámadásához? Milyen mértékű az eljárás díja, ha például közérdekű keresettel fordul az ajánlattevő a DB-hez vagy a KH elnökéhez?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalból indul azzal, hogy a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását a Kbt. 140. §-ának (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak kezdeményezni. Közérdekű bejelentés alapján tehát a Döntőbizottság nem jogosult eljárni.A második megoldás, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Kizáró okok ellenőrzése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésreálló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesenjogosult.Fentiekből látható, hogy az általános szabály az adatbázisajánlatkérő általi ellenőrzése kapcsán nem jelöl meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
2
3