82 cikk rendezése:
21. cikk / 82 Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja
Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
22. cikk / 82 Jogorvoslat szabályozása nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésnél
Kérdés: Nemzetbiztonsági eljárás esetében milyen jogorvoslati szabály érvényesül? (Kérdésünk indoka, hogy jelenleg a törvény nem szabályozza ezt a kört.)
23. cikk / 82 Kizáró ok előírása és a teljesítésre vonatkozó szabály eltérésének indoka
Kérdés: Mi a magyarázata annak, hogy ha a cégünkben 25 százalékot eléri egy olyan vállalkozás részesedése, amely nem felel meg a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek, akkor az kizáró ok, viszont ha a mi vállalkozásunk tag egy olyan társaságban az előzőeket elérő mértékben, mely nem felel meg az előző jogszabályhelyben meghatározott feltételeknek, akkor részt vehetünk közbeszerzésben? (Tekintettel arra is, hogy az ilyen részesedésszerzés esetén a folyamatban lévő közbeszerzési szerződést az ajánlatkérőnek meg kel szüntetnie.)
24. cikk / 82 Dokumentáció kötelező tartalmi eleme
Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
25. cikk / 82 Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél
Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
26. cikk / 82 Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok
Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
27. cikk / 82 Saját eljárásrend kialakításának keretei
Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
28. cikk / 82 Cégkivonat-igénylés jogszerűsége
Kérdés: Miért kötelezi még mindig az ajánlatkérő az ajánlattevőket az általa ingyenesen hozzáférhető cégkivonat benyújtására? Ezt megtámadhatjuk a DB előtt?
29. cikk / 82 Független mérnök definíciója
Kérdés: Ki minősül független mérnöknek, milyen jogosultsággal kell rendelkeznie, illetve FIDIC szerint végzett mérnöki munkára vonatkozó referencia egyenértékű-e a független mérnöki munka referenciával? Milyen jogszabályok határozzák meg a független mérnök tevékenységét, jogosultságát?
30. cikk / 82 Értesítés szerződéskötésről
Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?