A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendeletből 2019. április 1-jétől kikerült szabály a Kbt. része lett. A 41/A. § rögzíti, hogy a hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni. A vélelem tehát maradt a továbbiakban is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Külföldi kapacitást biztosító bevonásának feltételei

Kérdés: Gyakorlati tanácsot kérek arra vonatkozóan, hogy külföldi kapacitást biztosító bevonása során mire legyek figyelemmel. A jogszabályi rendelkezéseket értem, de mit tehetek a számtalan hiánypótlás elkerülése érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. Az általános meghatalmazásra a Ptk. 6:16. §-a szerint az alábbi szabályok érvényesek:Ügyek egyedileg meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...adatok kitöltésre kötelező.Megjegyezni kívánjuk, hogy olyan hibás gyakorlat alakult ki, mely szerint az EKR-ben történő nyilatkozattételi jogosultság miatt az ajánlatkérők a meghatalmazott, egyébiránt a cégkivonatban cégjegyzési jogosultsággal nem bíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] ...424/2017. kormányrendelet rendelkezik arról, hogy képviselőnek kell tekinteni azt a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt, aki feltölthet adatot, kitölthet Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot. A nyilatkozattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes vitarendezés jogintézményét a Kbt. 79. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kötbérmérték megtámadása

Kérdés: A szerződéstervezetben az ajánlatkérő irreálisan magas kötbérmértéket határozott meg, és nem vette figyelembe az arra vonatkozó korrekciós kérelmünket. Mit lehet ilyenkor tenni? Induljunk a tenderen, ha nyerünk, kössük meg a szerződést, és utána támadjuk meg a kötbérmértéket a bíróságon? Előzetesen támadhatjuk valahol?
Részlet a válaszából: […] ...támadhatja, ha az megítélése szerint jogszabályba ütközik, a Kbt. 79. §-a szerint.Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződést, a válasz megadásától számítva.A Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése alapján előzetes vita­rendezés kezdeményezésére jogosult– a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Cégadatok ellenőrzése a hatályos jogszabályok szerint

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. második része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 56. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatok alapján ellenőrzi. Ehhez képest az ajánlatkérő a kizáró okokon kívüli okra, például a cégszerűség és a képviseleti jog ellenőrzése érdekében kérheti-e, hogy az ajánlatban nyújtsa be az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete ajánlattételi határidő lejártát megelőző 60 napnál nem régebbi cégkivonatát? Amennyiben igen, abban az esetben az ajánlatkérő hogyan járjon el, ha ellentmondást tapasztal az általa lehívott cégkivonat és az ajánlattevő – az igénybe venni kívánt alvállalkozója – erőforrást, kapacitást nyújtó szervezete által benyújtott cégkivonat között? Továbbá az ajánlatkérő kérheti-e azt az ajánlattevőtől – az igénybe venni kívánt alvállalkozójától –, erőforrást, kapacitást nyújtó szervezetétől, hogy nyilatkozzon felelőssége teljes tudatában arról, hogy ellenőrizte a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzékadatokat, és hogy azok az ajánlattétel napján a valós helyzetével mindenben megegyeznek?
Részlet a válaszából: […] ...Céginformáció", amely menüpontból bármely cég cégkivonatát azajánlatkérő meg tudja nézni. A cégkivonatból mind a képviseletre jogosultakadatai, mind a cégjegyzés módja, mind egyéb céginformációs adatok, információkmegtudhatók. Az aktuális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
1
2