EEKD hiánypótoltatása

Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR által biztosított elektronikus űrlapok– nem jogszabályi változásból eredő, technikai módosítása esetén az ajánlatkérők jogosultak az eljárás megindítása és annak lefolytatása során azon elektronikus űrlapok alkalmazására, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.

EKR-es űrlapok kötelező használata

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az EKR-es űrlapokat használni, vagy előállíthat attól eltérőt?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR által biztosított elektronikus űrlapok– nem jogszabályi változásból eredő, technikai módosítása esetén az ajánlatkérők jogosultak az eljárás megindítása és annak lefolytatása során azon elektronikus űrlapok alkalmazására, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...az EKR által biztosított elektronikus űrlapok:– nem jogszabályi változásból eredő, technikai módosítása esetén az ajánlatkérők jogosultak az eljárás megindítása és annak lefolytatása során azon elektronikus űrlapok alkalmazására, amelyek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet nem különbözteti meg az egyes jogosultsági szinteket, hanem azt írja elő, hogy kit kell az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének tekinteni az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...szól több esetben, az alábbiak szerint:– 5. § (3) a) felhívás megküldése,– 9. § (3) iratok megküldése az ellenőrzésre jogosultnak,– 16. § (3) módosításról szóló hirdetmény megküldése,– 19. § (2) Kérelem és mellékleteinek megküldése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre bocsátani:– a szerződéstervezetet, kivéve a tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult a szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (a szerződéstervezet és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...pontos időpontjának meghatározhatóságát;– az eljárás során az elbíráláshoz szükséges bármely adathoz kizárólag az arra jogosult személyek egy­idejű intézkedésével, az informatikai biztonsági szabályzatban rögzített módon, a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz szükséges továbbtervezésére, átdolgozására.Az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Közbeszerzések központi lebonyolítása

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?
Részlet a válaszából: […] ...kérni. A nemzeti fejlesztési miniszter hozzájárulásahiányában a közbeszerzési eljárás nem kezdhető meg. A nemzeti fejlesztésiminiszter jogosult bármely közbeszerzési eljárásba, az eljárás bármelyszakaszában megfigyelőt delegálni, erről az érintett szervezetet értesíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.