Költségvetési intézményi beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] Más-más beszerzési tárgyra lehet azonos partnerrel szerződni, de ha egymással összefüggő beszerzési tárgyakról van szó, a közös szerződő partner erősíti az egybeszámítást, így az intézménynek a közbeszerzési értékhatárokat kulacs és víz esetében is egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Önkéntes csatlakozás központosított keretmegállapodáshoz

Kérdés: Önkéntesen csatlakoztunk a DKÜ által kötött központosított keretmegállapodáshoz. A keretmegállapodás számos hardverterméket tartalmaz, amelyek esetén a DKÜ megjelölte, hogy mely termékek rendelhetők önállóan és melyek nem. Több KM 2 eljárást folytattunk már le a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint, sikeresen. Most olyan termékeket kellene beszereznünk szakmai szervezetünk igénye alapján, amelyek a keretmegállapodás műszaki mellékletében ’önállóan nem rendelhető’ megjelölést kapták. Az a kérdésünk, hogy a tervezett KM2 eljárásban – hivatkozva a korábbi szerződésekre – kérhetjük ezek szállítását?
Részlet a válaszából: […] ...’lényeges módosításának’ tekinthető, emiatt jogsértő. Ezen túlmenően az előírás ’kvázi’ felülírására azért sincs jogosultsága az ajánlatkérőnek, mert a keretmegállapodásban nem részes fél, hiszen azt nem a konkrét eljárás ajánlatkérője, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...szerint tervezői művezetést végezhet. A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik”.A fenti szabályozások együttes értelmezésével arra a következtetésre juthatunk, hogy amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Versenyújranyitás előírása

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...még megjegyezni, hogy amennyiben a keretmegállapodás nem tartalmaz minden feltételt, akkor az ajánlatkérőnek nincs döntési és választási jogosultsága: egy ajánlattevővel kötött keretmegállapodás esetén írásbeli konzultációt, több ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...tartozik.A fedezettel összefüggő mindkét eredménytelenségi ok alkalmazása önkéntes az ajánlatkérő részéről, mivel az ajánlatkérő jogosult arra, hogy többletfedezetet biztosítson az eljárás eredményessége érdekében; ugyanakkor a többletfedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Határozatlan időre kötött szerződés

Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződés időtartama nem haladja meg azt az időtartamot, amely alatt egyben észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Szerződéskötési határidő

Kérdés: Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő vezetőjének esetleges akadályoztatása sem, szabadság esetén pl. meghatalmazással lehet rendelkezni arról, hogy ki jogosult aláírni a szerződést az ajánlatkérő nevében.A szerződés későbbi aláírás esetén is létre fog jönni, a késedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...adatok közérdekből nyilvános adatok. Az EKR felhasználói kézikönyv tárgyalja az in-house szerződések kezelésével kapcsolatos jogosultságokat, ugyanakkor ténykérdés, hogy az ajánlatkérők gyakorlata eltérő. A Kbt. 43. § (1) bekezdése az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződéskötésre sor került-e. A Kbt. 79. § (4) bekezdése egyértelműen rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő szükség esetén jogosult a már megkötött szerződéstől elállni, illetve ha az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytelenné nyilvánításával.A Kbt. 135. § (12) bekezdése egy további kisegítő szabályt tartalmaz. Ez alapján az ajánlatkérő jogosult arra is, hogy feltételes közbeszerzés esetén az eljárást megindító felhívásban megjelölt azon feltételt, amelytől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
1
2
3