Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...például az EKR-en kívül ajánlatot be nem nyújtók számára. Mivel az információáramlás az EKR-en belül történik, annak tartalma és jogosultjai egyértelműen meghatározottak a fentiek szerint.A jogorvoslattal kapcsolatban történő információ-közzététel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] ...aláírással lássa el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a letagadhatatlanság és megváltoztathatatlanság feltételét is igazoló aláírás jogosultja a cégjegyzésre jogosult kell, hogy legyen. A dokumentum fizikai aláírása és beszkennelése önmagában ezt nem igazolja, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...tenni. A nyilatkozat tartalmazza annak megjelölését, hogy a 69. § (4) bekezdése szerint benyújtandó igazolás kiállítására mely szerv jogosult, valamint a 69. § (11) bekezdése szerinti adatbázis alkalmazásához szükséges adatokat és – szükség esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...(3) bekezdése;– az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás (67. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított hárommunkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket hárommunkanapos határidővel hiánypótlás (83. §), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét minden esetben biztosítani kell;– az ajánlat(ok) felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait;– az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...címét;– az ajánlattétel nyelvét (nyelveit);– az ajánlatok felbontásának helyét, idejét;– az ajánlatok felbontásán jelenlétre jogosultakat;– a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérőáltal előírt alapvető szabályait, továbbá az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.