Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében meghatározott valamely közszolgáltató tevékenység folytatására egy vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhet jogosultságot, és így jelentősen befolyásolja más szervezetek e tevékenységek végzésére vonatkozó lehetőségeit."Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...cikke (2) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy "az ajánlatkérő szerv a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében jogosult egyetlen gazdasági szereplőhöz fordulni, ha ez az eljárás jelentős változtatás nélkül átveszi a korábbi nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében jogosult egyetlen gazdasági szereplőhöz fordulni, ha ez az eljárás jelentős változtatás nélkül átveszi a korábbi nyílt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] ...el jogszerűen az ajánlatkérő, ha azt írja elő, hogy a szerződés teljesítésébe bevonni kívánt szakember rendelkezzen szakmagyakorlási jogosultsággal, vagyis legyen bejegyezve a névjegyzékbe; ha pedig a névjegyzékben nem szerepel, akkor igazolja, hogy a névjegyzékbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Bíróság bírságkiszabási jogosultsága a Kbt. alapján

Kérdés: Kiszabhat-e bírságot a bíróság a Kbt. alapján, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult arra?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének felülvizsgálata során a Kbt. 172. § (1) bekezdése szerint a bíróság a bírság összegét is megváltoztathatja, továbbá jogsértés mellett bírságot is szabhat ki.A fentiekben hivatkozott rendelkezés alapján a bíróság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...hogy feladata ellátásáról gondoskodni tudjon.A fentiekben hivatkozott 143. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...(feltételes közbeszerzés).A kérdéshez kapcsolódó 135. § (12) bekezdése szerint a feltételes közbeszerzés esetén az ajánlatkérő jogosult az eljárást megindító felhívásban megjelölt azon feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...másolat formájában utólag feltölteni.A kormányrendelet 9. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő – az ellenőrzésre jogosult hozzáférése és az eljárás iratainak az EKR-ben való elektronikus megőrzése érdekében – köteles az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonirészesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik,vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra,hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségétmegválassza vagy visszahívja, vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.
1
2