A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységét a FAKSZ 2023. november 8-a után is folytathatja, a tevékenysége során a FAKSZ megnevezés használatára továbbra is jogosult. Ez a rendelkezés valamennyi közbeszerzési tárgyra, így árubeszerzésre, építési beruházásra, illetve szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Dokumentáció kötelező tartalmi eleme

Kérdés: A dokumentáció kötelező tartalmi eleme maga az ajánlati felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...információk, iratminták, míg a 49. § (4) bekezdésében egyes elvárások, ajánlati elemek részletes szabályainak meghatározására jogosult az ajánlatkérő – mely vélhetően az ajánlati felhívásban foglalt kötelezettségek részletesebb tartalmi kifejtését jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni (szerződéstervezet és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonirészesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik,vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra,hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségétmegválassza vagy visszahívja, vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabálybanmeghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni. – Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosultaz 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzésieljárásban való érvényesítését előírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított hárommunkanapon belül legfeljebb egy alkalommal jogosult az ajánlattevőket hárommunkanapos határidővel hiánypótlás (83. §), felvilágosítás (85. §) vagyindokolás (86-87...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...tény, információ, megoldás vagy adat, amelyneknyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagyfelhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeitsértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Építési koncesszió sajátosságai

Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...ad arra, hogy az eljárást megindító hirdetménybenelőírhassa, hogy az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (azaz a koncessziósjogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább harminc százalékatekintetében harmadik személlyel szerződést kötni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.