A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzési rendszer) esetében azt is eredményezheti, hogy a FAKSZ még akár 3-4 évig is elláthatja a FAKSZ tevékenységét, bár a FAKSZ-jogosultság 2026. június 30-án megszűnik. Várhatóan jogalkotói lépésre lesz szükség a 2026. június 30-án átnyúló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Közös ajánlatkérés

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként egy másik háttérintézménnyel közösen tervezünk közbeszerzést. Közösen szeretnénk az eljárást előkészíteni, bírálni és értékelni, az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Van erre lehetőségünk?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségi rendjét, a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét, továbbá meg lehet határozni mindazokat a kérdéseket, amelyeket valamely ajánlatkérő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Tájékoztatási kötelezettség in-house szerződés teljesítéséről

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő in-house szerződés esetén az EKR/CoRe-ban közzétenni a szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a Kbt 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...adatok közérdekből nyilvános adatok. Az EKR felhasználói kézikönyv tárgyalja az in-house szerződések kezelésével kapcsolatos jogosultságokat, ugyanakkor ténykérdés, hogy az ajánlatkérők gyakorlata eltérő. A Kbt. 43. § (1) bekezdése az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Elektronikus aláírás az EKR-ben

Kérdés: Cégünknél bevezetésre kerül a "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" használata (e-Szignó), melyet szükség szerint ajánlattevőként az EKR rendszerben is alkalmaznánk. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérők az e-Szignó rendszerrel készült dokumentumokat kötelesek elfogadni? Továbbá, hogy az ebben a rendszerben készített dokumentumok aláírását a teljes dokumentum lezárása után készített "legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás" teljesíti?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben is;– elképzelhető, hogy az ajánlatkérő a cégkivonatot is ellenőrzi, és amennyiben nem találja az elektronikus cégjegyzésre jogosultságot, nem fogadja el. Ezért érdemes a cégkivonat módosítása során erre is figyelemmel lenni;– gyakori, hogy attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] ...során meg kell határozni az ajánlatkérő nevében eljárók körét, valamint az ajánlatkérő nevében az EKR alkalmazására vonatkozó jogosultságok gyakorlásának rendjét.Mivel az összeférhetetlenség egyértelműen fennáll, hiszen az érintett nem tud pártatlanul szavazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Jogosultság tervek felhasználására

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogokat kell megszereznem a tervek felhasználásához? Milyen korlátai vannak?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet kitér arra, hogy korlátlan és kizárólagos jogot kell szereznie az ajánlatkérőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...lényegét tekintve háromoldalú megállapodás, amelynek keretében a szerződésből kilépő fél a megállapodásból fakadó minden jogosultságát a belépő félre engedményezi, aki ezzel egyidejűleg valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

A Kbt.-módosítás hatása folyamatban lévő szerződésekre

Kérdés: Az új jogszabály hatálybalépése hogyan érinti a már folyamatban lévő szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...eredményeként a Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...tagoknak, ugyanis ennek feltétele, hogy az egyes ajánlattevőknél a többi ajánlattevő szervezeti tagi státuszt, majd szervezeti szintű jogosultságot is kapjon, melyre egy közös ajánlattétel érdekében nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.
1
2
3
5