EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban

Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] ...tagoknak, ugyanis ennek feltétele, hogy az egyes ajánlattevőknél a többi ajánlattevő szervezeti tagi státuszt, majd szervezeti szintű jogosultságot is kapjon, melyre egy közös ajánlattétel érdekében nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...adatok kitöltésre kötelező.Megjegyezni kívánjuk, hogy olyan hibás gyakorlat alakult ki, mely szerint az EKR-ben történő nyilatkozattételi jogosultság miatt az ajánlatkérők a meghatalmazott, egyébiránt a cégkivonatban cégjegyzési jogosultsággal nem bíró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Képviselő "helyettesítése"

Kérdés: Ha az ajánlattevő cégjegyzésére, képviseletére jogosult személy egy adott közbeszerzési eljárásban – például szabadsága miatt – nem tud az ajánlattevő képviseletében eljárni, és a céget a cégjegyzékbe bejegyzett adatok szerint csak egy személy képviselheti, mi a teendő? Ki járhat el ebben az esetben, és hogyan igazolhatja képviseleti minőségét?
Részlet a válaszából: […] ...meghatalmazással kell igazolnia – és ezaz igazolás egyben az ajánlat érvényességének feltétele is. Emellett ameghatalmazó aláírási jogosultságának igazolása céljából csatolni kell azajánlattevő – szükség esetén a 10 százalékot meghaladó mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...címzett kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.