GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvános becsült értékhez, és több más ajánlattevő, amelyek vagy érvénytelenek, vagy magasabb az áruk) önmagában még nem tekinthető jogsértésnek a Kbt. szerint, hiszen ez legfeljebb egy olyan körülmény lehet, amit az ajánlatkérőnek az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Közbeszerzési eljárás mellőzése

Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
Részlet a válaszából: […] ...akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelmet alapesetben a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított 15 napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A 833/2014/EU rendelet megsértésének szankcionálása

Kérdés: Milyen szankciója van, és ki szankcionálja, ha az ajánlatkérő nem tartja be a Tanács 2014. július 31-i 833/2014/EU rendeletét? Nem a semmisségi kockázat mérlegelése érdekel, hanem hogy milyen bírságra számíthat az ajánlatkérő, feltételezve, hogy a KDB elé nem kerül az ügy?
Részlet a válaszából: […] ...szankcióknak hatásosnak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok megfelelő intézkedéseket írnak elő az ilyen jogsértésekből származó jövedelmek elkobzására is.Az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő annak ellenére nem jelentette le a szakembercserét, hogy lenyilatkozta a teljesítésbe történő bevonását, szintén jogsértést követett el. Az alkalmasság vonatkozásában a kapacitást biztosító szervezet cseréje kapcsán erre kifejezetten ki is tér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Alkalmasságot igazoló szervezet bejelentése, igénybevétele

Kérdés: Ha megjelölök alkalmasságot igazoló szervezetet referenciával, de később mégsem veszem igénybe, jogsértést követek el, ami kizárást eredményez? Vagy inkább vonjam be, hiába nincs rá szükség?
Részlet a válaszából: […] Annak érdekében, hogy a kapacitást biztosító bevonása valóban azt eredményezze, hogy az ajánlattevő csak akkor vonjon be kapacitást biztosító szervezetet, ha szüksége van rá, az ajánlattevő köteles a referenciát biztosító szervezetet, személyt bevonni közvetlenül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Eredményről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Több olyan jogesetet is látok, ahol az ajánlatkérő az eredményről szóló tájékoztatót nem tette közzé. Amennyiben a tájékoztató közzétételre kerül, de a KBA-ban történő közzététel esetleg nem történik meg, akkor ez is legalább ilyen megítélés alá esik? Hogyan tudja ellenőrizni a saját honlapon történő közzétételt a jogorvoslati fórum?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánításáról szóló ajánlatkérői döntéstől kezdődik. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.Azonban jogsértésként külön is megállapítja több esetben a jogorvoslati fórum a Kbt. 43. § (1) bekezdésének megsértését, amire a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősége, amely alapján a gazdasági szereplőket alapvetően befolyásolhatta volna az ajánlattétellel kapcsolatos döntésükben. Így a jogsértés hiányát állapította meg.Fentiek alapján lényeges szempont tehát, hogy az ajánlatkérőnek a módosítás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban milyen módon kell bevonni a kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége.A kérdésre vonatkozik a D.161/2018. számú ügyben hozott határozat, melyben a hivatalbóli kezdeményezésben megjelölt jogsértés alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a Keretszerződés alapját képező közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Jogorvoslati jogosultság gyakorlásának határideje

Kérdés: Miért indíthat az ÁSZ egy 2013-as ügyben még most is jogorvoslati eljárást? Nem késői ez most már? (Közbeszerzés mellőzése történt.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatalból való eljárását az (1) bekezdés b), c), j) és l) pontja szerinti szervezet – így az Állami Számvevőszék is – a jogsértés tudomásra jutásától számított harminc napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított három éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzés megkerülése

Kérdés: Mi a szankciója annak, ha a törvény téves értelmezése miatt nem írunk ki közbeszerzési eljárást, hanem annak mellőzésével szerezzük be az árut? Ilyenkor hivatalból is indulhat eljárás? Milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...évig tart az alábbi feltételekkel.A Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése értelmében a kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.
1
2
3