Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...megküldését követő 10. napon került sor, a hivatkozott, 131. § (6) bekezdésbeli rendelkezést megsértették a felek, tehát a jogsértést megállapítja a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban KDB) a Kbt. 165. §-ában írtakra tekintettel.A törvény 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a KözbeszerzésiDöntőbizottság hatáskörébe tartozik a törvényt önként alkalmazó szervezet(személy) előző bekezdések szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvitaelbírálása is. A Közbeszerzési Döntőbizottság illetékessége az ország egészterületére kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Döntőbizottság illetékessége az egész ország területére kiterjed.)A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz – amelynek illetékessége országos – fordulhat a jogsértést észlelő ajánlattevő [Kbt. 318. §-ának (1) bekezdése]. A kérelmet a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.