GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvános becsült értékhez, és több más ajánlattevő, amelyek vagy érvénytelenek, vagy magasabb az áruk) önmagában még nem tekinthető jogsértésnek a Kbt. szerint, hiszen ez legfeljebb egy olyan körülmény lehet, amit az ajánlatkérőnek az ajánlattevők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Az ajánlatkérő döntésének megsemmisítése

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság a 67/2024. számú döntésében arra jutott, hogy az aránytalanul alacsony ár miatti indokolás nem teljes körű. Ebben az esetben milyen kimenetei lehetnek ennek az ügynek? Csak új döntés várható?
Részlet a válaszából: […] ...részletezettséggel, csak általánosságban tárta fel a kérelmezői ajánlat árindokolással kapcsolatos érvénytelenségének okait. A jogsértés tehát nem a megfelelő bírálatot érinti, hanem az alábbi szabályt, mely az eredményről szóló tájékoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...cb) alpontjai, valamint e) pontja.Összességében tehát nem csupán a megajánlott termék típusának üzleti titokkörbe sorolása eredményez jogsértést, hanem az is, hogy az összetevők adatai egyéb adatbázisból elérhetőek, az alkalmassági igazolása vonatkozásában is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő annak ellenére nem jelentette le a szakembercserét, hogy lenyilatkozta a teljesítésbe történő bevonását, szintén jogsértést követett el. Az alkalmasság vonatkozásában a kapacitást biztosító szervezet cseréje kapcsán erre kifejezetten ki is tér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] ...a jelzett ügyben valóban szélesítette a versenyt az ajánlatkérő a módosítással – melyet elismert –, úgy valóban fennáll a jogsértés. Az EUB-döntések ugyanis kevésbé a feltétel értelmezésére, sokkal inkább a módosítás potenciális következményeire utalnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eltiltott és kizárt gazdasági szereplők listája

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Hatóság honlapján a közbeszerzéstől eltiltott és a közbeszerzésből kizárt gazdasági szereplők listája között?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság által alkalmazható jogkövetkezményeket. Ezek szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság, amennyiben határozatában jogsértés megtörténtét állapítja meg, eltilthatja az ajánlattevőt, alvállalkozót vagy a közbeszerzési eljárásban részt vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

A közbeszerzési chat funkciója

Kérdés: Mire való a közbeszerzési chat? Helyettesíti-e a közérdekű bejelentést?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a Közbeszerzési Hatóság munkatársaival bárki anonim formában osszon meg információkat vélt vagy valós közbeszerzési jogi jogsértések tekintetében. Ez nem váltja ki a közérdekű bejelentés intézményét a Hatóság tájékoztatása szerint, melyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Értékelés mintatermék használata mellett

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy a benyújtott mintatermékeket használatban értékelje az ajánlatkérő, mielőtt döntést hoz az ajánlat érvényességéről? (Egészségügyi beszerzést érint a kérdés.)
Részlet a válaszából: […] ...amelyet ha indokolt esetben, megfelelő eljárásrendben alkalmaz az ajánlatkérő, előre informálva a piaci szereplőket, akkor nem követ el jogsértést.Az adott esetben az ajánlatkérő műtőiben felhasználásra kerülő varróanyagokról volt szó, és azok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 6.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...közzétételéről;– a kérelem benyújtása előtt az (1) bekezdés szerinti kérelmező köteles erről – az általa feltételezett jogsértés megjelölésével – a kérelem benyújtásával megegyező módon az ajánlatkérőt, illetve a beszerzőt értesíteni.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...a korlátos közzétételi felületre vonatkozóan előadott kifogását. A Kbt. 76. § (9) bekezdés b) pontja és (10) bekezdése szerinti jogsértés ugyanis objektív, megvalósult azáltal, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget az ajánlati felhívásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.
1
2