Eljárási dokumentumok és árlejtés lefolytatásának eltérése

Kérdés: Lehet-e eltérés az eljárási dokumentumok és az árlejtés lefolytatása között?
Részlet a válaszából: […] ...részletszabályát érintő valamely adat nem egyezik a rendszerbeállítással, az alapelvi, illetve alapelvi jelentőségű tételes jogsértés nem állapítható meg pusztán azon a jogi alapon, mely szerint kizárólag a közbeszerzési dokumentumokban, jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] ...mindezt. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy ez a modell jogszerűtlen és olyan utólagos módosítását jelenti az eljárási dokumentumoknak, mely jogsértést eredményez a bírálat szakaszában, és meglehetősen magas jogorvoslati kockázattal jár.(Kéziratzárás: 2020. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Iratbetekintés két ajánlattevő azonos közbeszerzési tanácsadójaként

Kérdés: Mindkét ajánlattevő tanácsadója ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó. A tanácsadó bemehet-e mindkét ajánlattevő nevében iratbetekintésre? Ha csak az egyik ajánlattevő nevében megy be, akkor a másik használhatja-e az információt, hiszen az iratbetekintő fél is ugyanaz volt?
Részlet a válaszából: […] ...hiszen nem közvetlen módon tekintettek be – mint ügyfélképes ajánlattevők. Erre utal a Kbt. 148. §-ának (4) bekezdése, mely a jogsértés tudomásra jutását a (7) bekezdés c) pontja alapján csak az iratbetekintés befejezésének napjához köti, nem pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtható be kérelem a 148. § (3) bekezdése alapján. E rendelkezés szerint a kérelem – a (4)-(5) bekezdés szerinti eltéréssel – a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Előzetes vitarendezés szabályainak változása

Kérdés: Az új szabályok értelmében az előzetes vitarendezés előfeltétele a jogorvoslati kérelem benyújtásának? Az előzetes vitarendezési eljárás ingyenes?
Részlet a válaszából: […] ...vitarendezést követően jogorvoslati eljárást indít -feltéve persze, hogy az előzetes vitarendezés a jogorvoslati kérelemmeltámadott jogsértésre vonatkozott -, a jogorvoslati eljárásra meghatározottigazgatási szolgáltatási díjnál 20 százalékkal kevesebbet kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.