Felelősség a teljesítésbe más szakember bevonása miatti adminisztráció elmaradásáért

Kérdés: Kinek a felelőssége, ha az alkalmasságba és értékelésbe bevont szakember helyett mégis más teljesít, és ezt nem foglalják írásba a felek? Ez egy olyan kötelezettség, amit mindenképpen az ajánlatkérőnek kell tudnia, nem másnak?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő annak ellenére nem jelentette le a szakembercserét, hogy lenyilatkozta a teljesítésbe történő bevonását, szintén jogsértést követett el. Az alkalmasság vonatkozásában a kapacitást biztosító szervezet cseréje kapcsán erre kifejezetten ki is tér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Kapacitást biztosító cseréje

Kérdés: Az egyik futó szerződésben indokoltnak tartjuk előbb-utóbb lecserélni a kapacitást nyújtót, mert azok a kollégák, akik korábban ebben a pályázatban tevékenyen részt vettek, és ezáltal minden üzleti információ a birtokukban van, részben elhagyták a céget. Mikor és milyen módon tudjuk lecserélni a kapacitást biztosítót? A mód alatt a gyakorlati megoldást értem: az egyszerű megrendelő felé történő értesítésen kívül kell-e még tennünk valamit a közbeszerzés szabályossága érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...megoldása egy legalább egyenértékű szakember bemutatása, mely nem teszi esélyegyenlőtlenné visszamenőlegesen az ajánlattételt, és így jogsértéshez sem vezet.(Kéziratzárás: 2021. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Felolvasólap és ajánlat közötti eltérés vizsgálatának elmulasztása

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem vizsgálja a felolvasólap és a részletes ajánlat különbözőségét, és ezt senki sem sérelmezi, hatályba léphet a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...veszélyeztetve ezzel a továbbiakban a teljesítést és a teljes beszerzés sikerét. Hiába lép tehát hatályba a szerződés a fel nem tárt jogsértés miatt, nem lehet nyugodt a tanácsadó a szerződés teljesítése során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §-ának sérelme vagy az EUMSZ 101. cikk szerinti jogsértés a kizárás alapja.A Tpvt. 11. §-a definiálja a törvény által tiltott piaci együttműködést, valamint a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Eljárásrend szakember cseréje esetén

Kérdés: A teljesítésben részt vevő szakemberek cseréjével, valamint új szakértők bevonásával kapcsolatosan kérem a segítségüket: Jól értelmezzük, hogy ha a teljesítés során új szakértő kerül bejelentésre (például, mert az több projekt párhuzamos futása miatt szükséges), akkor elegendő az adott szakembert a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni? Amennyiben az új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek megfeleltetni, vagy ebben az esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti? Abban az esetben, ha új szakértő egy, az ajánlatban megjelölt, nemcsak alkalmasságot, hanem értékelési szempontot is igazoló szakértő helyett kerülne bejelentésre, elegendő a szerepkörre vonatkozó alkalmassági követelményeknek, valamint az értékelési szempont szerinti adott esetben végzettségnek/képzettségnek, projekttapasztalatnak megfeleltetni, vagy ez esetben legalább ugyanannyi szerepkör szerinti gyakorlati idővel (hó) kell rendelkeznie, mint az ajánlatban megjelölt, alkalmasságot igazoló szakértőnek – még akkor is, ha az alkalmassági minimumokat kevesebb gyakorlati idővel is teljesíti, valamint rendelkeznie kell az értékelési szempont szerinti végzettséggel/képzettséggel, vagy adott esetben projekttapasztalattal?
Részlet a válaszából: […] ...Közbeszerzési értelemben, ha például nem a megfelelő szakember végez feladatot, de bejelentése megtörtént, annak nem a Kbt.-t érintő jogsértés miatt lehetnek következményei.A Kbt. 138. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő nem korlátozhatja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Kizáró ok alkalmazásának időpontja

Kérdés: Mikortól számít a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja szerinti kizáró ok? Amikor az ajánlattevő aláírja az ajánlatot, amikor az ajánlattételi határidő lejár, amikor az ajánlatkérő ellenőriz a bírálat során, vagy amikor az összegezést megküldjük, esetleg a szerződést megkötjük? És ha esetleg később történik súlyos szerződésszegés, akkor meg is kell szüntetnem a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis akként rendelkezik, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdésének q) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a jogsértés megtörténtét vagy annak hiányát a Hatóság honlapján közzétett adatokból az ajánlatkérő ellenőrzi.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...350/A. § (2), 350/B. § (3) bekezdések.Mentesültek továbbá a 2010. január 1-je óta indítottközbeszerzési eljárásaikban a jogsértés megállapítása alól azok az ajánlatkérők,akik az eljárást nem elektronikus úton folytatták le, vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: - Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? - Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...az Áht. 15. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján kéri, amunkáltató nyilatkozatát arról, hogy az Mt. 75/A. §-a szerinti jogsértéstmegállapító jogerős és végrehajtható közigazgatási határozat kézhezvételétőlszámított egy hónapon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...pont alatt a "Hatósági nyilvántartás közbeszerzésekhez éstámogatásokhoz" linket. Erre rákattintva jutunk el a munkaügyi jogsértéstelkövető munkáltatókhoz. A "Közbeszerzés" címszóra rákattintva érhető el az afelület, amelyet kitöltve adatokat kaphatunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Döntőbizottság illetékessége az egész ország területére kiterjed.)A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.