Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendelet 195. § rendelkezik az alábbiak szerint:"195. § (1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Átláthatósági nyilatkozat közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?
Részlet a válaszából: […] ...helyettük – akár egy nyilatkozatba foglaltan – megtegye az átláthatósági nyilatkozatot, ha az összevont nyilatkozat tartalma megfelel a jogszabályi követelményeknek, azaz a közös ajánlattevők valamennyi tagjára vonatkozóan egyenként beazonosíthatóak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...csak akkor jár el jogellenesen, ha a becsült érték számításánál az egyes szerződések értékét nem adja össze, jóllehet, erre jogszabály alapján köteles lenne. A részekre bontás tilalma megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

A VBÜ kormányrendelet hatálya

Kérdés: A Védelmi Beszerzési Ügynökség kapcsán merült fel, hogy a VBÜ kormányrendelet hatálya alá tartozunk-e. Ha nem vagyunk közbeszerzés-kötelesek, csak leginkább a nagyobb EU-s projektek erejéig, de a VBÜ kormányrendelet mégis úgy fogalmaz, hogy ránk is vonatkozik, abban az esetben melyik jogszabály az erősebb?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendelet hatályának meghatározása során érdemes összevetni a megfogalmazást, hiszen ez alapján dől el, hogyan kell értelmezni a jogszabályi környezetet.A kormányrendelet a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (Vbt.) 172....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Kbt.-változások

Kérdés: 2014. szeptember 30-ai hatállyal módosult a Kbt. a kivételi körök vonatkozásában. Konkrétan ez mit jelent? A változások más területet is érintettek?
Részlet a válaszából: […] ...2014. szeptember 30-án hatályba lépett jogszabályi változás három területet érint. A törvény hatályát, a központosított közbeszerzést, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét. Az alábbiakban kiemeljük az új elemeket.A törvény hatálya a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Biztosítéknyújtás új szabálya

Kérdés: A biztosíték mértékére vonatkozó szabály módosult. Ez azt jelenti, hogy nincs értelme előírni a biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] ...ügyekre is alkalmazni kell. Ennek megfelelően az elő­leg-visszafizetési biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket is korrigálni kell – a jogszabálynak megfelelően. Az új szabály tehát korlátként jelenik meg, de mindez nem jelenti azt, hogy el kell tekintenünk a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.

Rendezett munkaügyi kapcsolat

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
Részlet a válaszából: […] ...határozatban megállapított, és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el, vagy– külföldi Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén az engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Előlegfizetés tilalma

Kérdés: Tiltja-e bármely jogszabály, hogy közbeszerzési eljárásban előleget fizessen a megrendelő (ajánlatkérő)?
Részlet a válaszából: […] Előleg fizetését a közbeszerzési szabályozás nem tiltja. Errevonatkozóan például az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénytartalmaz előírást az alábbiak szerint.A törvény 10. §-ának (1) bekezdése értelmében a MagyarKöztársaság területén működő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Uniós forrásból támogatott beszerzések eltérő szabályozása

Kérdés: Uniós forrásból támogatott közbeszerzések esetén az általános szabályokhoz képest milyen eltérések vannak? Más-e a közbeszerzés dokumentálása – dokumentációkészítés, közzététel, szerződés, közzététel a szerződések teljesítéséről stb.?
Részlet a válaszából: […] ...előírásokat.A teljes joganyag áttekintése a kérdés kapcsán nyilvánvalóannem lehetséges, ezért csak kiemelünk néhány meghatározó jogszabályt. A teljesjoganyag a www.nfu.hu weboldalon megtalálható.Elsőként kiemeljük a 85/2004. Korm. rendeletet, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

281/2006. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatár alkalmazása

Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...természetes személyekre, továbbá akedvezményezettekre terjed ki.Az Alapok támogatásait az Áht. és a végrehajtásárólrendelkező jogszabályok, az éves költségvetési törvény és az Ámr. 26. §-aszerinti tervezési körirat előírásai szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
1
2