Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendelet 195. § rendelkezik az alábbiak szerint:"195. § (1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Eljárás nemzeti eljárásrendben uniós eljárásrend szabályai szerint

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzése vagy közszolgáltatók esetében a 21. § (1) bekezdés alkalmazásától való eltérést közösségi rezsimben itt rendezi a jogszabály. Az egyik legérdekesebb eltérés a törvény 21. § (6) bekezdésében olvasható, melynek értelmében két,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Eltérő értékhatárok figyelembevétele egy ajánlatkérő beszerzéseinél, tevékenysége függvényében

Kérdés: Előfordulhat-e, hogy ugyanazon szervezetnek más-más jellegű tevékenységeihez kapcsolódó beszerzései esetében más-más értékhatárokat kell figyelembe vennie?
Konkrétan: egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő cég sokrétű tevékenységet folytat. Például: a cég üzemelteti a helyi strandfürdőt, de feladatai közé tartozik a település autóbusz-közlekedésének üzemeltetése is. Az első esetben a klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárokat kell figyelembe vennie, a második esetben viszont – tekintettel arra, hogy a 2012. évi XLI. törvény 23. §-ának (1) bekezdése alapján ez utóbbit csak közszolgáltatási szerződés keretében lehet folytatni – a közszolgáltatókra vonatkozó értékhatárokat?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő közszolgáltatónak is minősül a Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében.Az előző bekezdésben hivatkozott jogszabályhely szerint a törvény alkalmazásában – a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából lefolytatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzési értékhatárok 2010-ben

Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] ...szándékozó, a Közbeszerzési és KözérdekvédelmiHivatalról szóló törvényt (T/11025. számú törvényjavaslat), minek folytán ejogszabály ez idáig nem került kihirdetésre.Fentiekre tekintettel 2010. január 1-jétől 2010. december31-éig a közösségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...kiírását az Európai UnióHivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED adatbank)közzé kell tenni a külön jogszabályban – 2/2006. IM rendelet – meghatározottminta szerint;– ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban

Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a teljesítés határidejét; a teljesítés helyét; az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, illetőleg a vonatkozó jogszabályokra hivatkozást; az ajánlatok bírálati szempontját; az alkalmassági követelményeket és a Kbt. 69. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb hét nappal le lehet rövidíteni abban az esetben, ha az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon adja fel az ajánlatkérő, illetőleg az ajánlattételi határidő legkevesebb ötvenkét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.