Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a Korm. rendelet 195. § rendelkezik az alábbiak szerint:"195. § (1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyar Államkincstár;– az alapvető jogok biztosa;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet;– a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...esetben avállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül – (1)-(6) bekezdések.A vállalkozások kapcsolatairól részletesen szól ajogszabály, továbbá a korábbiakban ismertetett 3. § szerinti bevételi és munkavállalóiadatok kiszámítását is részletesen közli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Régi Kbt. szabályainak alkalmazása alvállalkozói kifizetésekre

Kérdés: Alkalmazható-e 2012-ben a régi Kbt. kifizetésre vonatkozó szabálya? Amennyiben nem alkalmazható a 2011-ben hatályban lévő Kbt., abban az esetben a 2012-es Kbt.-ben van-e valamilyen utalás a 10 százalék alatti alvállalkozó kifizetési kötelezettségére? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a fővállalkozó esetlegesen nem adja ki a teljesítési igazolást a munka elvégzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...lehet – nem fejezibe, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteleskiadni. Ha az átadás-átvétel külön jogszabály vagy hatóság rendelkezése szerintpróbaüzemmel történik, a felek 25 napnál hosszabb átadás-átvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Törvény szerinti foglalkoztatás ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: Köteles-e ellenőrizni az ajánlatkérő, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személyek foglalkoztatása a törvény szerint történik-e, és annál a cégnél, illetve nevesített alvállalkozójánál vannak-e bejelentve, aki elnyerte a pályázatot?
Részlet a válaszából: […] ...formában történik aszakember kifizetése, az ajánlatkérő tudomást szerez, tekintettel a Kbt. 305. §(3) bekezdésének a)-f) pontjaira.A jogszabályhely szövege szerint az ajánlatkérőként szerződőfél, illetőleg – európai uniós támogatások esetén szállítói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk 301. és 301/A. §-ai a kamat vonatkozásában akövetkező főbb rendelkezéseket tartalmazzák:– pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nemrendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor isköteles a késedelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhezszükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet akülön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által azágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szolgáltatást a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésébenmeghatározott ajánlatkérők valamelyike vagy általuk létrehozott társulásjogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.(A Kbt. 27. §-a szerint a szolgáltatás megrendelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.