Eljárási információk nyilvánossága

Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a (4) bekezdés, mely szerint csak az öt ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő tehet ajánlatot.Az előzőekben hivatkozott jogszabályi előírások a következők:– ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Közzététel nemzeti rezsim helyett uniós rezsim alkalmazásakor

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)
Részlet a válaszából: […] ...főszabály az, hogy összefoglaló tájékoztatóval kell elindítani az eljárást a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése esetében. E jogszabályhely alapján az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...kiírását az Európai UnióHivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED adatbank)közzé kell tenni a külön jogszabályban – 2/2006. IM rendelet – meghatározottminta szerint;– ha a tervezési szolgáltatás becsült értéke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.