Egybeszámítás, a beszerzés éve

Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés vonatkozásában az eljárások megindítása azirányadó, azaz az eljárásokat megindító hirdetmények feladása. A jelenleg,2011-ben hatályos egybeszámítási szabályok alapján egy éven belül tehát a 2011.évben indított mellett két eljárás indult 2010-ben. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...lépett:"A keretmegállapodásos eljárás második részében azajánlatkérő az ajánlat(ok) elbírálásának befejezésekor külön jogszabálybanmeghatározott minta szerinti írásbeli összegezést köteles készíteni azajánlat(ok)ról. Az eredményhirdetésre a 95-96....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben ahelyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatásiprogramokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatalrészletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? – Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? – Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások lebonyolításának közvetlen szerződéssel– azaz a közbeszerzési eljárás mellőzésével – történő kiszervezésejogszabálysértő lenne, mivel hiányzik a közérdekű elem. Közszolgáltatásifeladatnak csak jogszabályban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Minisztériumi háttérintézmény közbeszerzés-kötelezettsége konferenciaszervezés esetén

Kérdés: Május folyamán három különböző helyszínen kb. 300 fős, kétnapos (2 éj) konferenciát szervezünk – minisztériumi háttérintézményként. A jelentkezőknek térítésmentes a részvétel. Kérdezem, hogy kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor milyen eljárást és milyen okból? (Több szállodával van tavaly megkötött, de az idei évre is érvényes ún. együttműködési megállapodásunk, amelyben a kiírt árnál lényegesen olcsóbban kapunk szállást és ellátást. A vélemények a kérdésben megoszlanak.)
Részlet a válaszából: […] ...venni a törvény 40. § (2) bekezdésének egybeszámítási szabályátis, hiszen a két konferencia azonos rendeltetésű. [A hivatkozott jogszabályhelyértelmében a becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések, építésiberuházások vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...finanszírozzák, továbbá az OrszágosRádió és Televízió Testület;– az a jogképes szervezet, amelynek létrehozataláróljogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, azirányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Egybeszámítás különböző helyeken végzett építési munka esetén

Kérdés: Ha ajánlatkérőnek több azonos típusú munkát kell közbeszerzési eljárásban kiírnia (például tetőkarbantartás), de az épületek nem egy helységben, hanem különböző helyeken találhatóak (Budapest-Debrecen-Győr), akkor is egybe kell számítani az értékeket, vagy erre mondható az, hogy felhasználásuk nem függ össze?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítik azt, úgy mindegyikrész becsült értékét egybe kell számítani [Kbt. 39. §-ának (2) bekezdése].Emellett az említett jogszabályhely (3) bekezdése szerint az építési beruházásbecsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...is el lehet készíteni.Az időszakos előzetes tájékoztatót hirdetmény útján kell közzétennie az ajánlatkérőnek. A hirdetményt külön jogszabályban (15/2004. IM rendelet) meghatározott minta szerint kell elkészíteni, és azt legkésőbb minden év április 15. napjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.